A közelmúltban hozták forgalomba a daganatellenes gyógyszerek új típusa, amely reményt adhat a májrák kezelésében. E gyógyszerek célzottan a daganatsejtek osztódását, valamint a daganatot tápláló erek kialakulását és növekedését gátolják, így a daganatsejtek elegendő vér- és oxigén hiányában nem képesek a növekedésre, előbb-utóbb elpusztulnak. Az érképződést gátló gyógyszereket - szemben a citosztatikumokkal - nem injekció vagy infúzió formájában, hanem tablettaként adagolják.
A gyógyszercsoport egyik termékét nemrég a májrák kezelésére törzskönyvezték - irányítja az újdonságra a figyelmet a Magyar Rákellenes Liga, amely 2007 decemberében alapította meg májrák tagozatát, ebből az alkalomból arra kéri a betegségben érintetteket, hogy jelentkezzenek a 06-80-505-675-ös ingyenesen hívható telefonszámon.
A májrák az ötödik leggyakrabban előforduló megbetegedés a világon, hazákban évente 500-800 új beteget regisztrálnak az egészségügyi intézményekben. A májdaganat a májszövetből kiindulva, ellenőrizhetetlenül burjánzik és terjed. Az úgynevezett elsődleges, primér májrák a daganatos májsejtekből képződik. Ritkán előfordulhat az epe utakból, vagy a vérerekből kiinduló májdaganat is. Az elsődleges májráknál harmincszor gyakoribbak a máj áttétes, metasztatikus daganatai.
A máj rosszindulatú daganata a világon (évente) ötszázezer - egymillió új beteget jelent. Többség ázsiai és afrikai, de hazánkban is 500-800 új megbetegedést regisztrálnak. A betegség a férfiak körében háromszor gyakoribb, mint a nőknél. Az elsődleges májrákok közel 80 százaléka a májzsugor (cirrhosis) következménye, amelynek hátterében leggyakrabban a májgyulladás (hepatitis-B és C vírus) által okozott krónikus megbetegedés áll. A krónikus alkoholizmus is okozhat májzsugort, így elősegítheti a rák kifejlődését. Egyes ritka anyagcsere betegségek - például a vas krónikus raktározási zavara - szintén hajlamosíthat a májrák kialakulására, trópusi országokban pedig az élelmiszerek penészgombával való fertőződése is előidézheti a daganatot.
A májrák pontos oka nem ismert, ám szakemberek feltételezik, hogy a krónikus gyulladás, vagy az alkoholos ártalom hatására elpusztul a májsejtek egy része. Újraképződésük során olyan sejtek is létrejöhetnek, amelyek osztódással tovább szaporodnak, végül daganatot képeznek.
A májdaganat hosszú ideig tünetmentes, így gyakran véletlenül, például egy hasi ultrahang vizsgálatot követően ismerik fel. Ám az előrehaladottabb májráknak sincs egyértelmű tünete, ugyanis a krónikus májgyulladás vagy a májzsugor is okozhat hasi fájdalmat, feszítő érzést a has jobb oldalán, esetleg sárgaságot, lábdagadást, vizenyőt a hasüregben, étvágytalanságot, jelentős testsúlyvesztést, hőemelkedést, éjjeli izzadást.
A máj rosszindulatú daganata akkor gyógyítható meg véglegesen, ha korai stádiumban - mielőtt a máj állományában, vagy a környéki nyirokcsomókra, illetve más szervekre továbbterjedt volna - felismerik. A gyógyuláshoz azonban fontos a beteg jó általános állapota, és az, hogy a máj működése megfelelő legyen. Ez a sebészi beavatkozás feltétele, amelynek során a daganatos gócot, a körülvevő májszövettel együtt eltávolítják. Amennyiben a daganat a májlebenyben keletkezik, úgy azt teljes egészében kioperálják. A megmaradt, egészséges májszövet ugyanis pótolni tudja a kiesett részek működését. Ilyen műtét azonban csak a májrákos betegek 10 százalékánál végezhető el, s tapasztalatok szerint a májátültetés is kevés betegnél végezhető el.
Előfordul az is, hogy a még csak kevéssé kiterjedt daganat - a májszövet nagymértékű károsodása, a májzsugor, vagy a májműködés elégtelensége miatt - nem operálható. Ezekben az esetekben azonban több olyan kezelési mód alkalmazható, amely ugyan nem gyógyítja meg véglegesen a betegséget, de jobb életminőséget, tünetmentességet és hosszabb túlélést biztosít a betegnek. A terápia minden esetben a daganat kiterjedtségéhez és a májműködés károsodásához igazodik. Ezektől függően kerülhet sor a sebészi beavatkozásra, a májátültetésre, a daganatos gócok etanol injekcióval való elpusztítására, a daganatot tápláló verőér lezárása vagy arra, hogy daganatellenes szereket juttassanak az érbe (a kettőt együtt is alkalmazzák), illetve a daganat tápláló ereinek képződését megakadályozó új gyógyszer alkalmazása.
Számos reménykeltő terápiával folynak klinikai vizsgálatok, amelyekben önkéntes a részvétel. A terápiákról klinikai onkológus, hepatológus, sebész és sugárterápiás szakemberből álló orvos csoport dönt.
