Választ találtak a tudósok arra, hogyan befolyásolja két kulcsfontosságú fehérje mutációja az autizmus kialakulását. Az ingerlő és gátló fehérjék az egészséges emberek agyában egyensúlyban vannak, az autistáknál azonban ez felborul.
A Texasi Egyetem kutatóinak eredményei megerősítik azt az elméletet, miszerint az autizmus kialakulásához hozzájárul az idegsejtek közötti összeköttetést biztosító fehérjék egyensúlyának megbomlása.
Magukat a fehérjéket már több mint egy évtizede ismerik, de pontos funkciójukat eddig nem sikerült tisztázni.
A neuroligin-1 és neuroligin-2 nevű fehérjék hidakat képeznek az idegsejtek kapcsolódási pontjainál, lehetővé téve a sejtek közötti kapcsolattartást.
A Neuron című szaklapban ismertetett kutatásban patkányokon kísérleteztek, és azt tapasztalták, hogy új kapcsolódási pontok, szinapszisok létrejöttét segíti, ha ez a két fehérje megnövelt mennyiségben van jelen.
A neuroligin-1 a ingerlő kapcsolatok, a neuroligin-2 a gátló kapcsolatok kialakításával hozható összefüggésbe.
Amikor a neuroligin-1 módosult változata volt jelen a patkányok agyában, akkor a szinapszisok száma drámaian csökkent, az idegsejtek pedig sokkal kevésbé voltak ingerelhetők.
A tudósok úgy vélik, hogy a fehérje mutáns formája megakadályozza az idegsejteket, hogy kapcsolatot létesítsenek egymással, részben ez okozhatja az autisták kommunikációs és érzelmi nehézségeit.
