Tilos továbbá közterületnek minősülő helyeken, mint aluljárók, egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint játszótereken és azok külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül. Aki ezt megszegi, azt az egészségügyi államigazgatási szerv megbírságolhatja legalább 20-50 ezer forint egészségvédelmi bírság kiszabásával - közölte az ÁNTSZ.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításaként hatályba lépő változásokra azért volt szükség, mert az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök szabályozása hozzájárulhat a nikotint fogyasztók táborának csökkentéséhez.
A fiatalok ugyanis kevésbé vannak tudatában az e-cigaretta egészségkárosító hatásainak, és ez is a kipróbálás felé sodorja őket. Egyre nagyobb Magyarországon és más országokban is azoknak a kiskorúaknak a száma, akik a nikotint nem a hagyományos dohánytermékekkel hanem az elektronikus cigarettával juttatják a szervezetükbe, miközben a hagyományos cigarettázást soha nem próbálták ki. A felmérések eredményei alapján, Magyarországon 2012-ben azon fiatalok közül, akik még soha nem próbálták a dohányzást, 2,9 százalék használt e-cigarettát, míg 2013-ra ez az arány 4 százalékra emelkedett. Amíg a felnőttek esetében a használatnak inkább az ártalomcsökkentés, a kevésbé káros alternatíva választása, illetve a dohányzás abbahagyása a jellemző oka, addig a fiataloknál ez nem egyértelmű.
Az e-cigaretta nem tekinthető biztonságos terméknek, ismert összetevői között bizonyítottan egészségkárosító anyagok vannak. Nincs számottevő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az elektronikus cigaretta vagy a dohányzást imitáló elektronikus eszközök hatásos leszokás támogató eszközök lennének. Alkalmazásuk ugyan csökkentheti a megvonási tüneteket, de inkább fenntartja, sőt fokozhatja is a nikotinfüggőséget, mintsem megszüntetné azt. Használója áttérhet a hagyományos cigarettáról az e-cigarettára, de nagy valószínűséggel nem fog leszokni a nikotintartalmú eszköz használatáról.
