Amint azt az című lapban megjelent tanulmány egyik készítője, Alecia Dager kifejtette, egyelőre elég kevés dolog ismert a dohányzásnak és egyéb drogoknak az alkoholfüggők kognitív funkcióira gyakorolt egyenkénti, illetve együttes hatásairól, mivel a legtöbb alkoholista dohányzik is, így a szakemberek ez utóbbi tényre nem sok figyelmet fordítanak a kezelés alatt.
A mostani kutatás során a Yale Egyetem munkatársai négy csoportra osztották a kísérletben részt vevő alanyokat, melyek közül az elsőbe 39 egészséges ember tartozott, akik soha nem dohányoztak, a többibe pedig olyan alkoholisták, akik már egy hónapja józanok voltak, és igyekeztek megszabadulni függőségüktől. Utóbbiak közül harmincan soha életükben nem dohányoztak, huszonegyen korábban igen, de már leszoktak, hatvannyolcan pedig a vizsgálat ideje alatt is nikotinfüggők voltak.
A szakemberek az alanyok mentális képességeit vették górcső alá és megállapították, hogy egy hónapos absztinencia után az aktív dohányosok agyában a tanulás, az emlékezet, az érvelés, a problémamegoldás, valamint a motoros készséges terén még mindig az átlagosnál gyorsabb öregedés volt kimutatható, míg a soha nem dohányzók, illetve a volt dohányosok esetében az eredmények egybeestek az egészséges kontrollcsoport eredményeivel. Mindez arra utal, hogy az alkohol- és a nikotinfüggőség együtt valamennyi kognitív funkció rendkívül gyors elöregedését okozza, és idős korban a két függőség együttes megléte rendkívül káros hatással lehet az érintettekre.
A szakemberek szerint a jelenség hátterében az áll, hogy a dohányzás és az alkoholizálás egyaránt károsítja az agyat, méghozzá oly módon, hogy a szabad gyökök és az egyéb, neuronokat károsító összetevők szintjét megemelik az agyban. A fentiek fényében a kutatók úgy vélik, ha valaki orvosi segítséget kér az alkoholfüggőségéből való kigyógyuláshoz, az őt kezelő szakembernek minden esetben érdemes egyidejűleg a dohányzásról való leszokásban is segítenie páciensét.
