Szívbetegség
Bár a szakértők már régóta gyanították, hogy a stressz növeli a szívbetegség és a szívroham kialakulásának esélyét, csak nemrégiben sikerült kideríteni, hogy pontosan milyen kapcsolat van a kettő között. A Harvard Medical School tanulmánya szerint a magas stressz-szintű emberek vérében kevesebb a vörösvérsejt, amitől érfalaik megvastagodnak , emellett szívritmusuk és vérnyomásuk is tartósan megemelkedik.
Elhízás
A stresszes emberek gyakrabban kívánnak szénhidrátban gazdag ételeket, mivel ezek emelik a szervezet szerotoninszintjét - és igen gazdagok kalóriában. Emellett a krónikus stressz a kortizol nevű stresszhormon túltermelődését okozhatja, amitől megnőhet az étvágy, és jobban kívánjuk a cukros, zsíros ételeket.
Cukorbetegség
Bár a sok stressz önmagában nem feltétlenül vezet cukorbetegséghez, a stresszhormonok közvetlenül hatnak a szervezet glükózszintjére. Emiatt a cukorbetegséggel, prediabétesszel küzdők állapota rosszabbodhat.
Depresszió
A krónikus stressz számos módon hat az agyra, és befolyásolja a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin termelődését is. Ha ezek egyensúlya felborult, akkor ez hatással lehet a hangulatunkra, az étvágyunkra, az alvás-ébrenlét ritmusára és a libidóra is. Sok depressziósnál figyelhető meg krónikusan megemelkedett kortizolszint , amelyet nagyon gyakran a stressz okoz, és az agysejtekre is károsan hathat.
Emésztési problémák
A stressz és az emésztőrendszer betegségei között is található kapcsolat. Mivel a stressz hat a központi idegrendszerre, felboríthatja az emésztőrendszer egyensúlyát, illetve a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok felerősödéséhez vezethet. Emiatt pedig többek között gyomorfekély, irritábilis bél szindróma vagy Crohn-betegség is kialakulhat.
Forrás: activebeat.com
