Hatásos a dohányzási tilalom - állítják szakemberek már konkrét vizsgálatokkal a kezükben. A fogyasztás csökken, az egészségi állapot javul, bár az éttermek bevételét néhol valóban visszavetette a füstmentesség.
A dohányzási tilalom fokozatos bevezetése óta folyamatosan gyűlnek a hatást igazoló felmérések: amit a nemdohányzók "védői" sejtettek, úgy tűnik igazolódik: az éttermekben bevezetett szigor javítja a vendéglátó-ipari egységekben dolgozók, sőt a vendégek közérzetét, de idővel befolyásolja a dolgozók dohányzási szokásait is. Az eddigi leghosszabb időszakot vizsgáló norvég kutatás szerint a szem irritációja, a rekedtség, a szédülés látványosan csökkent a már füsttől "elzárt" dolgozók körében. Legutóbb brit kutatók pincéreket vizsgáltak közvetlenül a tilalom bevezetése előtt, majd két hónappal azután: míg korábban 80 százalékuk küszködött légúti problémákkal, kötőhártya-gyulladással, egyéb, a torokban és az orrban jelentkező panaszokkal, egy hónap elteltével már "csak" 53 százalékuknál jelentkeztek hasonló tünetek. Két hónap után még tovább javult a helyzet: az arány lecsökkent 49 százalékra. Kisebb lett a vér nikotintartalma és a légzési tesztek alapján a tüdőkapacitás is 5-10 százalékkal javult.
San Franciscóban bárpultosokat vizsgáltak: a dohányfüstnek kitettségük heti 28 óráról két órára csökkent, így jelentősen mérséklődtek a szem- és felső légúti irritációs tüneteik.
Egy 2007-ben közölt vizsgálat Írországban is hasonló tapasztalatokról számolt be. Igaz: ott a tilalom hatására a forgalom is jelentősen csökkent. Jóval kevesebben járnak tehát a kocsmákba.
A dohányzási tilalom az azt bevezető országokban esetenként ötödével csökkentette a cigarettafogyasztást. A teljes tilalmat bevezető államokban évente fejenként öt csomaggal kevesebb dohányáru fogy. Csak a munkahelyi tiltás hatására évente a dolgozók négy százaléka szokik le, míg a dohányosok naponta három cigarettával szívnak kevesebbet, s nagyobb valószínűséggel száműzik otthonukból is a füstöt.
Magyarországon ugyan még nincs "teljes tilalom", ám a hazai szakemberek szerint nem igazolódnak a vendéglátóhelyek tönkretételét prognosztizáló jóslatok. Az Egészségünkért a XXI. Században Alapítvány hivatalos statisztikákra alapozva állítja: a nemdohányzók védelméről szóló törvény 1999. novemberi, illetve 2001. januári hatályba lépése óta éppen hogy lendületet kapott a vendéglátás hazánkban: az éttermek és a cukrászdák száma hét százalékkal, Budapesten 18 százalékkal, a bároké 8,8 százalékkal, míg a munkahelyi vendéglátóhelyek száma csaknem negyven százalékkal emelkedett. Növekedtek az éttermek és a bárok bevételei, több mint negyven százalékkal, míg mintegy ötödével gyarapodott a Magyarországra érkező külföldiek száma.
Európában egyébként a teljes tilalmat elsőként - három éve - Írországban vezették be, majd Norvégia, Málta, Olaszország, Svédország, Belgium, Litvánia következett. Legutóbb az Egyesült Királyságban vezettek be zéró toleranciát, Franciaországban pedig januártól tiltják ki a cigarettát a vendéglátóhelyekről.
