A súlyosan elhízott, ebből eredően veszélyeztetett egyéneken alapvetően kétfajta műtétet végeznek: a bypass során a gyomrot egy későbbi bélszakasszal kötik össze, illetve a másik egy gyomorszakasz eltávolításából áll. A beavatkozás hónapok és évek során fejti ki súlycsökkentő hatását, melynek magyarázata, hogy a beteg nem képes sokat enni. Mindazonáltal a legújabb kutatások egy furcsa mellékhatást tártak fel: a műtét nem csupán a gyomrot befolyásolja, hanem valamiképp az agy működését is.
A folyóiratban közzétett tanulmány világított rá, melybe mintegy 1900 ilyen típusú műtéten átesett beteget vontak be. Az Észak-Dakotai Egyetemen végzett felmérés arra az eredményre jutott, hogy a műtét utáni második évben egyre növekvő tendenciát mutat az alkoholproblémák aránya, annak ellenére, hogy 60,5 százalékuknak ilyen jellegű gondja korábban nem volt. Egy korábbi, 2001-es vizsgálat viszont arra világított rá, hogy a bariátriai műtéten átesettek általában kevesebb mennyiségű elfogyasztott alkoholtól is részegek lesznek.
A radcliffe-i rendezvényre meghívott 18 előadó az első nap a megértést célzó háttér-információkat tárgyalta. A témák között szerepelt, hogy miként lehet vizsgálni az agyműködést funkcionális mágneses rezonanciával, hogy milyen kémiai jelátviteli folyamatok szabályozzák az éhséget, a teltségérzetet, az étkezés, mint kielégítő tényező, illetve a rászokás biológiája. A második nap a lehetséges együttműködésre fókuszált, illetve arra, miként lehetne forrást találni a kutatásokra. A jelenség magyarázatát célzó hormonális jelöltek között szerepel a glukagon-szerű peptid, valamint a leptin is, melyekről ismert, hogy befolyásolják mind az elhízást, mind a rászokás kialakulását.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: