Minden szülő tudja, hogy a kisgyerek néha dührohamot kap. Ám van öt olyan jel, ami arra figyelmeztet, hogy esetleg pszichiátriai betegség állhat a hiszti hátterében.
Dr. Andy Belden és dr. Joan Luby washingtoni kutatók 279 anyát kérdeztek ki 3-6 éves gyerekeikről, akiket pszichiátriai szempontból is megvizsgáltak. A kutatásból kiderült, hogy az igazán beteg gyerekek dührohamai alapvetően különböznek az egészségesekéitől.
- A dührohamnak lényegében öt fajtáját különböztettük meg - mondja dr. Belden -, és ezek mindegyike bizonyos konkrét diagnózishoz volt köthető. Oda kell figyelni ezekre a jelekre, és szakorvossal megvizsgáltatni a gyereket, ha az öt figyelmeztető jel valamelyikét tapasztalja a szülő.
Ezek a dührohamok a normális gyerekeknél is néha előfordulhatnak, de a problémás gyerekek minden dührohamkor mutatják ezeket a figyelmeztető jeleket.
- Agresszió a gondozó, egyes tárgyak vagy mindkettő irányában. Ha az utolsó 10-20 dühroham több mint felénél ez előfordult, az ún. diszruptív rendellenességre utal.
- Önagresszió. A depressziós kisgyerek vagy a diszruptív rendellenesség és a depresszió együttesében szenvedő gyerek harapja vagy felsérti magát, a falba veri a fejét, vagy azért rúg bele valamibe, hogy fájdalmat okozzon magának.
- Gyakori dührohamok. Azok az óvodáskorúak, akiknek havonta 10-20 alkalommal van dührohamuk otthon vagy naponta öt vagy annál több idegen helyen, kockázatos esetnek számítanak komoly pszichiátriai betegség szempontjából.
- Nagyon hosszú ideig tartó dührohamok. Egy szülőnek az ötperces hiszti is éveknek tűnhet, de azoknál a gyerekeknél, akinél ez gyakran eltart 25 percnél hosszabb ideig is, valamilyen pszichés betegség állhat a háttérben.
- A gyerek képtelen megnyugodni a dühroham után. Az ilyen gyerekeket csak külső hatásra sikerül lecsendesíteni, a figyelem elvonásával vagy akár megvesztegetéssel.
Ha a gyereknél a fentiekre utaló jeleket tapasztal a szülő, vigye el gyermek-ideggyógyászhoz, ahol őt és a környezetét is kivizsgálják.
