Évek óta nagyjából változatlan összeget költ az állam szenvedélybetegség-megelőzésre.
Eközben egyre korábban próbálják ki a fiatalok a legális és illegális drogokat - mondta el az MTI-nek Gábor Edina , az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója, hozzátéve, hogy a következő években új források nyílnak majd meg ebben a kérdésben.
A távirati irodának a Szigeten nyilatkozó civil szervezetek képviselői szerint nemcsak a kevés pénz, hanem a szakmai koordináció hiánya is nehezíti a munkájukat, ráadásul szinte csak az államtól remélhetnek támogatást, a magánszférától nem.
Gábor Edina elmondta: összességében milliárdos nagyságrendű az az összeg, amelyet a szenvedélybetegség-megelőzéssel összefüggésben minden évben elkölt az állam, ebből 600-800 millió jut szigorúan vett megelőzésre. Ez az összeg az elmúlt években nem változott. Ugyanakkor ma a felnőttek több mint harmada, a fiatal felnőttek mintegy fele dohányzik. 1980 és 2000 között megkétszereződött az alkoholizmus miatti halálozások száma, a magyarok több mint tíz százaléka a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében veszíti életét. Az ezredforduló előtti években pedig megkétszereződött az ellátásban részesített kábítószer-kipróbálók száma.
Hozzátette: a legálisan eladott cigaretta mennyisége harmadával csökkent az elmúlt években. A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása miatt valószínűleg tovább csökken majd a dohányosok száma.
További gondot okoz, hogy a legális és az illegális drogokat is egyre korábban próbálják ki a fiatalok, ezzel pedig növekszik annak az esélye, hogy függővé válnak - húzta alá Gábor Edina. A főigazgató fontosnak tartja, hogy minél előbb, akár már óvodában elkezdődjön a megelőzés.
Szerinte arra is szükség van, hogy a következő időszakban a munkahelyeken és a településeken is tovább erősödjenek a megelőzéshez kapcsolódó programok.
A magyarországi prevencióban mindenféle színvonalú program megjelenik: a legmodernebb módszerek éppúgy, mint a szakmailag elavultak. Az eltérő minőségű módszerek párhuzamossága pedig nem feltétlenül segíti a hatékonyságot - tette hozzá.
Kormányzati pénzeket azonban csak az európai színvonalú projektek kaphatnak - mutatott rá a főigazgató, hozzáfűzve: a következő években eddig soha nem látott pénzek áramlanak majd erre a területre is, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. Nemcsak állami források állnak rendelkezésre, hanem például uniós pénzek és a norvég kohéziós támogatás egy része is - tette hozzá.
Zelenák József , a Kortárs Segítő Műhely Alapítvány vezetője szerint a fő probléma az, hogy az állam kevés pályázatot ír ki, ezeknek többsége pedig utófinanszírozott, a civileknek pedig nincs pénzük az akár több hónapos hitelezésre. A szakértő ugyanakkor rámutatott: nemcsak pénzkérdés a megelőzés, a szakmai koordinációra is nagyobb figyelmet kellene fordítani.
Dávid Ferenc , a Kék Pont Drogambulancia programkoordinátora szerint vannak jó programok Magyarországon, sok elem ugyanakkor nincs meg, a komplexitás hiánya pedig az egész folyamatot sikertelenné teheti. A szakértő értékelése szerint amíg a kábítószer-politika viszonylag jól működik Magyarországon, addig a dohányzással kapcsolatos problémák kezelése középszintű, alkoholpolitika pedig gyakorlatilag nincs.
Pedig az a pénz, ami drogprevencióra rendelkezésre áll, elegendő lenne, az elosztással azonban problémák vannak. "Ma gyakorlatilag az csinál Magyarországon megelőzési programot, aki csak akar, így az állami pénzek elaprózódnak" - mutatott rá a programkoordinátor.
Szerinte további gondot jelent, hogy a civil szervezetek szinte csak az államtól remélhetnek támogatást, a magánszférától nem. A cégeknek áldozniuk kellene erre a célra: ha valaki sört forgalmaz, azt felelősség terheli az alkoholizmussal kapcsolatos problémák megoldásában - hangsúlyozta Dávid Ferenc.
Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a 2007-2013 között a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében mintegy 30 milliárd forintot fordít a kormány népegészségügyi programokra, elsősorban a szűrésekre, egészséges életmód programokra és megelőzésekre.
2007-08-11 15:07
Forrás: MTI
