Az ENSZ szakosított szervének adatai szerint 2015-ben nagyjából 322 millió ember küzdött depressziós betegséggel a világon. Ez 18,4 százalékos növekedést jelent egy évtized alatt, ami az emberek növekvő élettartamával van összefüggésben.
Nem a gazdagok betegségei
A depresszió okozta fásultságból és kimerültségből fakadó munkaképesség-csökkenés éves szinten több mint ezer milliárd dolláros globális gazdasági veszteséget jelent.
A depresszió a legfőbb oka a munkaképtelenségnek ma a világban - húzta alá Dan Chisholm, a WHO mentális egészséggel és a pszichoaktív szerek használatának hatásaival foglalkozó részlegének munkatársa, hozzátéve, hogy a betegség 1,5-ször gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.
A jelentés szerint a depresszióval küzdőkön túl további 250 millió ember szenved szorongásos betegségektől, köztük fóbiáktól, pánikrohamoktól , kényszerbetegségtől és poszttraumás stressz-szindrómától. Az érintettek csaknem 80 százaléka él alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ami ellent mond annak a nézetnek, hogy ezek a gazdagok betegségei.
Veszélyeztetett csoportok
Három csoport érzékeny különösen a depresszióra: a fiatalok, a várandós vagy nemrég szült nők és az idősek. Chisholm szerint a mai fiatalokra olyan nyomás nehezedik, amely talán még egyetlen korábbi nemzedékre sem.
"Egy másik csoport a várandós vagy nemrég szült nők. A depresszió rendkívül gyakori ebben az időszakban, és az érintettek nagyjából 15 százalékánál nem csupán enyhe, hanem diagnosztizálható depresszió jelentkezik" - magyarázta a szakember. Hozzátette: "amikor abbahagyjuk a munkát vagy elveszítjük a társunkat, törékenyebbé válunk, sebezhetőbbé a testi betegségekkel szemben, és a depresszióhoz hasonló állapotok is gyakoribbá válnak".
Chisholm szerint évente nagyjából 800 ezren vetnek véget önkezűleg az életüknek. "A magas jövedelmű országokban a férfiak, míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban a nők körében gyakoribb az öngyilkosság " - fejtette ki a szakember.
