A Pszichiátriai Múzeum gyűjteményének egyben kell maradnia - mondta hétfőn az MTI-nek Plesznivy Edit művészettörténész-muzeológus, aki húsz éve gondozza a megszűnőben lévő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben található anyagot.
Tájékoztatása szerint az orvosi és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős kollekciót Seilig Árpád elmeorvos alapította az 1910-1920-as években, amikor a "Lipót" másodorvosaként elkezdte gyűjteni saját betegei alkotásait.
Plesznivy Edit elmondta, hogy a gyűjteményben egyaránt megtalálhatók nem hivatásos alkotók művei és az intézményben kezelt művészek alkotásai. "Ezer leltárba vett műtárgy, ez egy védett muzeális gyűjtemény, a kulturális tárca által védetté nyilvánított anyag" - hangsúlyozta a muzeológus. Tájékoztatása szerint a történeti anyag körülbelül az egyharmadát teszi ki a teljes gyűjteménynek. "Még a háború előtti időből származik, abból a korból, amikor nemigen voltak gyógyszerek, az elmebetegeket csupán bezárták, elkülönítették" - mutatott rá Plesznivy Edit.
Hozzátette: az ebből a korból származó jelentős válogatás megdöbbentő erejű képeket tartalmaz.
"Olyan látomások, amikor a víziók szabadon kínozták a betegeket. Ezek a képi világa jelenik meg a gyűjteményben. Az anyag a kutatók számára azért érdekes, mert a klasszikus téboly szabad megnyilvánulása figyelhető meg általa" - összegezte.
A nevesebb művészbetegek közül a művészettörténész
Gulácsy Lajost emelte, aki nyolc évet töltött a Lipóton.
"Sajnos ő már nagyon súlyos állapotban volt, nem nagyon alkotott, de a kórrajza megtalálható a gyűjteményben" - mondta.
Nemes Lampért József festőművésztől egy Párizsban készült tusrajz található, Zórád Géza festőművésztől pedig néhány kép.
"A többség azonban nem volt művész, hanem mindenféle foglalkozású ember, akik spontán módon, az öngyógyító folyamat részeként alkottak. Az 1960-70-es évektől pedig már a gyógyászat is alkalmazta a művészetterápiát" - mutatott rá Plesznivy Edit.
Kitért arra, hogy a múzeumban van grafológiai gyűjtemény, megtalálhatók a betegek versei, naplórészletei, novellái, levelei, illetve a képanyaghoz csatlakoztatható kórrajz-anyag. Kuriózumként megemlítette Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyvét.
"A gyűjtemény megalapozásakor mindent összeszedtek, ami a nagy tébollyal kapcsolatos. Ilyen értelemben került be a jegyzőkönyv" - mondta. Közlése szerint a gyűjteményben megtalálható a "Matuska-ügy", a biatorbágyi viadukt 1931-es felrobbantásának sajtóvisszhangja is. "Matuska Szilveszter teljes sajtóanyagát összegyűjtötték, de van tőle néhány rajz és festmény. Néhány éve felajánlották megvásárlásra a képeit, illetve a perének a jegyzőkönyvét" - mondta a múzeológus.
Szólt arról is, hogy a gyűjtemény része a Szálasi Ferenc egykori nyilas vezető elmeállapotát vizsgáló törvényszéki elmeorvosi szakvélemény.
"Szálasi 1939-es politikai röpirata alapján készítette egy elmeorvos és annak a kézirata megtalálható a gyűjteményben" - tette hozzá.
Érdekességként említette Havas Gyula pszichiáter listáját, az orvos az ókortól az 1940-es évekig vette lajstromba azokat a képzőművészeket, akik dokumentálható módon elmebetegségben szenvedtek.
"A védettség szavatolja, hogy nem semmisül meg, nem szétszedhető a gyűjtemény. Abban lehet bízni, hogy méltó helyre kerül, s tovább tudja vinni azt a sokféle funkciót, amelyet jelenleg betölt. Gyűjti, őrzi ezt a fantasztikusan érdekes történelmi és képanyagot, ugyanakkor a terápia része is volt, hiszen betegcsoportok rendszeresen látogatták. Kutatóhely volt, a laikusokat pedig szembesítette ezekkel a szenvedésekkel és nyitottságra, toleranciára nevelt" - mondta Plesznivy Edit.
Az MTI úgy tudja, hogy a gyűjtemény sorsáról egyelőre nem született döntés.
2007-07-16 16:27
Forrás: MTI
