A változtatást az tette indokolttá, hogy a szociális szolgáltatások nem fedik le az ország egész területét: egyes térségeket és célcsoportokat egyáltalán nem érnek el, a szociális alapszolgáltatások pedig a mai napig nem épültek ki az ország számos részén, jellemzően a legelmaradottabb kistelepüléseken.
Az elkövetkezendő hetekben kerül az Országgyűlés asztalára a szociális törvény módosításának javaslata. A változtatások alapvetően a szociális szolgáltatások megújítását célozzák, melyhez a központi költségvetés 8,4 milliárd forint többletforrást biztosítana.
A változtatást az tette indokolttá, hogy a szociális szolgáltatások nem fedik le az ország egész területét: egyes térségeket és célcsoportokat egyáltalán nem érnek el, a szociális alapszolgáltatások pedig a mai napig nem épültek ki az ország számos részén, jellemzően a legelmaradottabb kistelepüléseken.
A törvényjavaslat célja ezért az, hogy az egyes szolgáltatások célzottan jussanak el az érintettekhez, kiváltképp azokhoz a rossz anyagi helyzetben lévőkhöz, akik a leginkább ápolásra és gondozásra szorulnak. Ma olyan elemi létszükségletek kielégítését célzó szolgáltatások is csak hiányosan működnek, mint a házi segítségnyújtás, amelynek keretében az önálló életvitelre nem képes idős, beteg embereket segítik, vagy a napi egyszeri meleg ételt biztosító étkeztetés.
A tervezet szerint a szociális szolgáltatások biztosításáért továbbra is az önkormányzatok felelősek, ám a szabályozásban az eddiginél nagyobb mozgásteret kapnak. Eddig törvény szabályozta például az étkezésre vonatkozó jogosultság alsó küszöbét, amellyel napi egyszeri meleg étel jár. A jövőben az önkormányzat maga dönt e küszöbről. Az eddig kötelezően ellátandó közösségi ellátások és szolgáltatások biztosítása a tervek szerint pályázati támogatással történik majd.
A koncepció egyértelműen az alapellátások, a házi segítségnyújtás fejlesztését preferálja, amelytől azt várják, hogy kiváltja a bentlakásos intézményi ellátást. Ezzel párhuzamosan a jövő évtől mérni fogják a gondozási szükségletet, enélkül nem lehet bekerülni az idősek otthonába. Egy bizottság dönt majd arról, hogy a jelentkezők megfelelnek-e a kritériumoknak: a jelentkező csak akkor kerülhet bentlakásos otthonba, ha napi négy óránál több gondozást igényel. Ellenkező esetben házi segítségnyújtást kap.
A kilenc szakmai szervezetet tömörítő Szociális Szakmai Szövetség egyetért a megfogalmazott célokkal és számos részelemmel, de szerintük egyes intézkedések csökkenthetik az idősek, a fogyatékkal élők, valamint a szenvedély- és pszichiátriai betegek szociális biztonságát.
- Úgy tizenöt éve írja elő törvény az étkeztetés és a házi segítségnyújtás hozzáférhetőségét mindenhol. Ennek ellenére csak a települések kétharmadán megoldott az étkeztetés, és csupán felében épült ki a házi segítségnyújtás hálózata - mondja a szakmai szervezet alelnöke, Vass Péter, aki szerint az állami normatíva nem fedezi a költségeket, így épp a folyamatos forráshiánnyal küszködő területeken hiányos vagy kiépítetlen a szolgáltatás.
- Mi épp ezért azt javasoltuk, hogy az ellátási kötelezettséget terjesszék ki a kistérségek szintjére - mondja Vass Péter. Ez azonban nem került a törvényjavaslatba. Épp ezért kétségeik vannak afelől, hogy valóban mindenhol biztosíthatók lesznek a legelemibb szolgáltatások.
A szakmai szervezet szerint nem szerencsés, hogy a településekre bízzák az étkezési jogosultsági küszöb meghatározását. Törvényi szabályozás nélkül attól tartanak, hogy sok rászoruló kimarad az ellátásból, ezért garanciákat várnak.
Élesen bírálják ugyanakkor azt, hogy kiemelnék a kötelező feladatok köréből a közösségi ellátásokat és támogató szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nyújtottak segítséget ahhoz, hogy családi és közösségi életet élhessenek. A szövetség tart attól, hogy így ellehetetlenülnek a hiánypótló szolgáltatások.
A szakmai szövetség nem ért egyet továbbá a gondozási szükséglet mérésének módjával. Álláspontjuk szerint nem csupán a gondozásra fordított percek a mérvadók egy folyamatosan változó állapotú idős embernél. Holnap kevesebbre, vagy akár többre is szüksége lehet. Ráadásul korántsem mindegy, milyen fokú gondozásra szorul. Amíg nem épült ki országosan a házi segítségnyújtás és étkeztetés hálózata, addig szerintük ezt nem szabad bevezetni.
(2007.09.13. 10:14)
Lopes Elvira - Népszabadság
