A depressziók gyakorisága - egy korábbi amerikai felmérés szerint - a nőknél húsz- (azaz minden 5. nő lesz élete során depressziós), míg a férfiaknál tízszázalékos.
Ha a más betegséghez társuló depressziót is figyelembe vesszük, még magasabb az arány. A depresszió mérhetetlenül sok szenvedést, gyakran további betegségeket, korai halálozást, öngyilkosságot is okozhat. Pszichoimmunológiai kutatások igazolták, hogy lehangolt állapotban az immunrendszerünk is rosszabbul működik, ezért hajlamosabbá válhatunk fertőző és egyéb megbetegedésekre.
Statisztikai adatok szerint a fejlett országokban a lakosság 20-45 százalékánál diagnosztizálják ezt a betegséget. Magyarországon az esetek többségében fel sem ismerik, s csupán a betegek 5 százaléka fordul orvoshoz.
Vajon milyen okai lehetnek, hogy bármilyen - akár könnyebb testi betegséggel is - szívesebben fordulunk orvoshoz, mint lelki gondjainkkal?
Legelőször is a rossz szemléletmód hibáztatható:
a pszichiátriai betegség még mindig szégyen, takargatni való az a hibás gondolkodási séma, miszerint: ha én nem tudok magamon segíteni, más sem tud gyakran fel sem ismerik a kórképet, illetve a kísérő testi tüneteket kezelik.
Másik probléma az egészségügy, a pszichiátriai kórházi, járóbeteg-ellátás külső körülményei, állapota. Nagyon jó szakemberek kénytelenek még mindig méltatlan körülmények között dolgozni - ami adott esetben a lelki problémával küszködő beteg számára riasztó lehet.
Hogyan diagnosztizálható a depresszió?
Tájékozódó felmérésre alkalmas lehet a következő kérdőív:
- Szomorúnak, örömtelennek érzi-e magát?
- Változott-e érdeklődése a külvilág iránt?
- Kevésbé kezdeményező, mint hetekkel vagy hónapokkal ezelőtt?
- Kimerültnek, dítékszegénynek, döntésképtelennek érzi-e magát?
- Érez-e idegességet, belső feszültséget, szorongást?
- Megváltozott-e az alvása (csökkent vagy megnövekedett alvásidő)?
- Vannak-e fájdalmai, érez-e nyomást a mellkasán?
- Változott-e (csökkent vagy fokozódott) az étvágya és testsúlya az utóbbi időben?
- Vannak-e nehézségei a szexuális életben?
- Hajlamos-e az utóbbi időben (indokolatlanul) vádolni magát?
- Van-e olyan érzése, hogy az élete értelmetlenné vált?
- Említett panaszai csökkennek-e (enyhülnek-e) délutánra vagy estére?
- Voltak-e régebben is hasonló jellegű panaszai (esetleg adott évszakhoz kötötten)?
- Volt-e felhangolt, túlzottan vidám, aktív (produktív) időszaka régebben?
- Volt-e depressziós vagy más pszichiátriai beteg a rokonai (testvérei, szülők, nagyszülők) között?
Ha négy-öt kérdésre igen a válasz, feltételezhető a depresszió. Szakember segítségére van szükség!
A depresszió fontosabb tünetei:
- Alvászavar/szexuális működés zavarai
- Bűntudat, indokolatlan lelkiismeret-furdalás, szégyenérzés, gátlásosság, frusztráció érzése ("csak terhére vagyok másoknak")
- Lecsökkent érdeklődés,
- az örömtelenség érzése ("semminek sem tudok örülni, nincsenek érzelmeim")
- Dekoncentráltság, döntésképtelenség, rágódás lényegtelen dolgokon, koncentrációs és figyelemzavarok
- Étvágyváltozás, általában étvágytalanság, fogyás, ritkán túlevés, fokozott édességkívánás
- Fáradtság érzése, fáradékonyság, passzivitás, csökkent energia
- Gátoltság, nehézkesség, meglassultság, "lustaság" - ritkán izgatottság, nyugtalanság.
- Halálvágy, öngyilkossági gondolatok, késztetések.
Tünetek, amelyek mögött gyakran depresszió húzódik meg:
- Fáradtság/fáradékonyság, gyengeség. A depressziós betegek 80%-a panaszol fáradtságot.
- Alvászavarok.
- Szorongás. A depressziós betegek több mint 50%-a mutat súlyos szorongást.
- Krónikus fájdalom. A fájdalomküszöb csökkenése, túlérzékenység jellemző. A krónikus szervi eltérésekkel nem magyarázható fájdalmak 60%-a mögött depresszió húzódik meg, étvágycsökkenés, bizonytalan hasi fájdalmak.
- Csökkent szexuális érdeklődés, funkciózavarok
- Csökkent munkaképesség érzése.
A szezonális depresszió - az évszakonként rendszeresen visszatérő depresszió leggyakoribb formája az ún. téli depresszió. A fényhiány állandó álmosságot, fáradtságérzést, tompaságot, lehangoltságot, édességkívánást, hízást idézhet elő, amely mellett a depresszió egyéb tünetei is megjelenhetnek. A fény a szemen keresztül (és nem a bőrön át) hatva ébreszti fel az idegrendszert. A szolárium, a kvarclámpa UV sugárzása hatástalan! Természetes vagy mesterséges fény pótlásával (amely más frekvenciatartományú) néha már napok alatt jelentős javulás érhető el.
Bizonyos esetekben a depresszió képét testi tünetek vezetik, a hangulati élet zavara háttérben marad. A beteg testi tüneteivel (például a fájdalomcsillapítók rendszeres szedése ellenére nem múló, visszatérő fájdalom) fordul orvoshoz, panaszainak hosszas kivizsgálása indul és a tünetek oka, a depresszió csak később kerül felismerésre. 2000. október
