A cirrózis olyan idült betegség, amelyet e szerv szerkezetének heges átalakulása és kóros működése jellemez. Kísérheti folyadékfelhalmozódás a hasban, vérzési rendellenesség, megnövekedett vérnyomás a májkapui erekben. Leggyakoribb oka a tartós alkoholfogyasztás, valamint a krónikus hepatitis B- és C-vírus-fertőzés, az egyéb okok között említhető a nem alkoholos zsírmáj, az immuneredetű máj- és anyagcsere-betegségek.
A májrák leggyakrabban (7 0-8 0 százalék) májzsugoros megbetegedésben, cirrózisban alakul ki. A cirrózis olyan idült betegség, amelyet e szerv szerkezetének heges átalakulása és kóros működése jellemez. Kísérheti folyadékfelhalmozódás a hasban, vérzési rendellenesség, megnövekedett vérnyomás a májkapui erekben. Leggyakoribb oka a tartós alkoholfogyasztás, valamint a krónikus hepatitis B- és C-vírus-fertőzés, az egyéb okok között említhető a nem alkoholos zsírmáj, az immuneredetű máj- és anyagcsere-betegségek.
A világ össznépességében előforduló májcirrózis és májrák miatti halálozást az ábra szemlélteti. Az ez okok miatt elhunytak száma hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben nőtt. Évente hat-hétezer ember hal meg májzsugorban, közülük mintegy kétezren májrákban. Az alkoholos eredetű cirrózisos megbetegedések aránya a férfiaknál 60, a nőknél 50 százalék a májcirrózisos megbetegedések teljes számához viszonyítva. A rendszeres, mindennapi nagyobb mértékű alkoholfogyasztás a májrák kockázatát is növeli. Az alkohol ugyanis kromoszómaelváltozásokat okozhat, egyes italok pedig kis mennyiségben karcinogén anyagokat is tartalmazhatnak. Az alkohol más rákkeltő kémiai anyagok mellett - például a dohányzóknál - további kockázati tényezőként is szerepelhet. A karcinogén hatás fokozódásában az ilyenkor előforduló hiányos táplálkozás ugyancsak ezt elősegítő tényező lehet.
A májcirrózis kialakulásában az alkohol okozta kóroki tényező mellett kiemelkedő szerepe van a hepatitis B-, illetve C-vírus-fertőzés által kiváltott krónikus májgyulladásnak. E betegek felében mintegy 1 0-3 0 év alatt fejlődik ki a májcirrózis klinikai képe, amelyet különböző tünetekkel járó szövődmény kísérhet. Leggyakrabban étvágytalanság, fáradtság, bizonytalan hasi panaszok jellemezhetik a kórképet. A fertőzés modern terápiája (interferon és a vírus szaporodást gátló szerek) nemcsak a vírusszaporodást csökkentik, hanem a májrák kockázatát is. A nem alkoholos eredetű zsírmájban a legtöbb esetben jó prognózisú a betegség, sőt, a rostos átalakulás nélküli állapotokban teljesen reverzibilis, ha a kóroki tényező is megszűnik. Ha az eredeti ok nem szüntethető meg, a folyamat progresszívvé válik, és májzsugorhoz, valamint annak szövődményeihez vezet. Ennek fontos rizikófaktora lehet az idős életkor, az elhízás, a dohányzás, a 2-es típusú - inzulinra nem reagáló - diabétesz és a magas vérzsírszint. Mindezek másfél-háromszoros arányban növelik a májrák kockázatát. Ha e folyamatok krónikus vírusfertőzéssel társulnak, a progresszió még gyorsabb.
Az idült májbetegség klinikai tünetei gyakran nagyon enyhék, azonban a szerv működési próbái legtöbbször már mutatják a kórt. Ilyenkor mindig szükség van a máj teljes állományának alaki vizsgálatára is. Erre nagyon jó a hasi ultrahangos vizsgálat. Az egyéb képalkotó módszerek - így a komputertomográfia (CT), esetleg a mágneses rezonanciás (MR) eljárás - csak akkor jönnek számításba, ha az ultrahangvizsgálat sejteti az esetleges májrák meglétét. Ezekkel az eszközökkel már egy centiméter nagyságú kezdődő rosszindulatú elváltozás is diagnosztizálható. Kétes esetben a máj biopsziás vizsgálata további segítséget jelent. Ha valakinek már ismert az idült betegsége, ajánlatos évente ultrahangvizsgálatot végeztetni az esetleges kezdődő folyamat diagnosztizálására.
Ha a rosszindulatú eltérést a májban diagnosztizálták, a következő lépés függ az elváltozás nagyságától. Korai fázisban - néhány centiméternél kisebb daganat esetén - a máj egy részének műtéti eltávolítása teljes gyógyulást eredményezhet. Az átültetés csak különleges esetekben, egyéni elbírálás esetén jön számításba. Ha a folyamat kiterjedtebb, intervenciós kemoterápia, helyileg alkalmazott daganatsejtölő szerekkel, esetleg májrezekcióval kombinálva jöhet szóba.
Következtetések
A májzsugor és a májrák leggyakoribb oka az idült hepatitis vírusfertőzés, a tartós alkoholfogyasztás, ritkábban zsírmáj, az immuneredetű máj- és az anyagcsere-betegség.
A megelőzésben az alkoholfogyasztás csökkentése, a vírusellenes védőoltás segít. Vírusos eredetű idült májbetegségben az antivirális szerek alkalmazása a legjobb lehetőség a rákos folyamat gátlására.
A szerző hepatológus, professor emeritus, Semmelweis Egyetem II. sz. Belklinika
(2008.02.20. 10:14)
Prof. Dr. Fehér János - Világgazdaság
