Genetikai tényezőktől függ, hogyan reagál valaki az alkoholra.
A "Psychiatrie und Psichotherapie up2date" című folyóiratban megjelent tudományos közlemény szerint bizonyos enzimek genetikai variánsai elősegítik az alkohol gyorsabb lebomlását. Így például a katalase enzim akár hatvanszázalékos alkohollebomlást idézhet elő az agyban. Ha tehát adva vannak a genetikai variánsok, úgy az illető akár nagyobb mennyiségű alkoholt is fogyaszthat anélkül, hogy azt negatívan élné meg.
A jelentés szerint az, hogy az illető miként reagál az alkoholra, az agy úgynevezett transzmissziós anyagainak genetikai jellegétől is függ. Szinte minden anyaghoz kötődő szenvedélybetegség esetében központi szerepet játszik a dopamin kiáramlása az agyból. Szakértők szerint az alkoholfüggőség megváltoztatja az anyagcserét az agyban. Ha pedig az illető fizikailag jól viseli el vagy kellemesként éli meg nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztását, akkor ez kedvez függőség kialakulásának.
Évente mintegy nyolcmilliárd euróba kerül a Németországban élő 1,6 millió alkoholbeteg kezelése. A szenvedélybetegségek molekuláris mechanizmusainak további kutatása segíthet abban, hogy a jövőben elkerülhető legyen a visszaesés kockázatának növekedése.
