Amerikában 2 millió gyerek szed valamilyen mentális betegségre orvosságot. És az elmúlt 8 évben ötszörösére emelkedett a bipoláris depresszióval diagnosztizált gyerekek száma, de mi a helyzet nálunk?
A New Scientist tudományos folyóirat összefoglaló cikket közölt egy szomorú eset kapcsán. A négy éves Rebekánál bipoláris hangulatzavart, hiperaktivitást és figyelemzavart diagnosztizáltak, és erre négyféle gyógyszert szedett. Majd túladagolásban meghalt.
Amióta a diagnosztikus kritériumok körét szélesítették, és belevettek egy olyan pontot is, hogy "egyéb", amibe aztán tényleg bármi belefér, azóta sokszorosára nőtt a mániás depresszióval kezelt gyerekek száma. Számos gyermekpszichiáter szerint nincs annyi szakember, mint amennyi gyógyszert a nagy gyártó cégek a gyerekekbe akarnak tömni. Tény, hogy Amerikában nem csak a szakorvos írhatja fel a mentális zavarok gyógyítására való készítményeket.
Magyarországon három-négy éves kor alatt ritkán lehet egyértelműen diagnosztizálni a hiperaktivitást, figyelemzavart, hiszen még kevés az idő a megfigyelésre. A hazai gyakorlatban a gyógyszerelést is sokkal később kezdjük. Általában iskolás korban jelentkeznek a problémák - mondja Farkas Györgyi, debreceni neurológus, gyermekpszichiáter. - A diagnosztikus kritériumok meglehetősen szigorúak, és a gyógyszereket kizárólag szakember írhatja föl. Nem látok esélyt arra, hogy annyira elszabadulna a gyógyszerelés, mint amit a cikk az amerikai gyakorlatról ír.
Egyébként akár már egy csecsemő is lehet depressziós, például, ha elszakad a szüleitől, az anyjától. Ilyenkor nem fejlődik, csökken az étvágya, nem érdekli a külvilág. Ebben az életkorban a körülmények javításával, a bánásmóddal lehet gyógyítgatni. Dr. Farkas Györgyi praxisában a leggyakrabban előforduló panasz az ingerlékenység, ami számos érzelmi zavarnak lehet a megjelenési formája. Például a depresszió egyik kardinális tünete az ingerlékenység.
Nagyon sok, az iskolában rossz gyereknek titulált tanuló részletes vizsgálatakor kiderül, hogy a depresszió számos egyéb tünetét is produkálják. Ilyenek: az alvászavar, vagy nem eszik annyit, mint korábban, esetleg lényegesen többet eszik, az örömképesség elvesztése. Ez gyerekeknél nagyon gyakran unalom formájában jelentkezik. Lustábbnak tűnik, nehezebben mozdul, vagy idegesítően izgága lesz. Nem tud figyelni az iskolában, halál gondolatai, öngyilkossági gondolatai vannak. Csak a rosszaság az, ami a leginkább zavarja a környezetet.
Meglehetősen hosszú folyamat során lehet eljutni a diagnózisig, de ha valóban depresszióról van szó, akkor a gyógyszeres terápiával együtt alkalmazott pszichoterápia vált be leginkább. A gyógyszer segít abban, hogy a gyerek a tünetektől ne szenvedjen. Tudniillik a depresszió tüneteitől egy kisgyerek nagyon szenved, és a család is szenved. Rengeteg energiát elszív a gyerekektől a tünetek kompenzálása, vagy elviselése. Olyan vizsgálati eredmények is vannak, hogy hosszútávon az idegrendszer fejlődése is károsodhat maguktól a tünettől is. A kifejezett és súlyos fokú szorongás és depresszió akár sejtpusztulást is eredményezhet bizonyos agyi struktúrákban.
A mániás depresszió a hazai gyakorlatban rendkívül ritka, a depresszióval, a figyelemzavarral és a hiperaktivitással küzdő gyerekek száma viszont nálunk is nő. A társadalomban nagyon sokan úgy gondolják, hogy a figyelemzavar, hiperaktivitás nem betegség, és a nevelés eszközeivel kellene ezzel bánni. Van néhány próbálkozás, néhány iskola, amelyik specializálódott erre a kérdésre, de a problémával küszködő gyerekek számához képest ez nagyon kevés. Úgyhogy a gyógyszerelés olyan szempontból kényszerhelyzet, hogy nincs más. Valamit kezdeni kell ezekkel a gyerekekkel, mert nem képesek a tananyagot megtanulni, holott ép értelműek. Ha a sokat vitatott amfetamin készítményt megkapják, akkor a többségükben hosszabb ideig képesek figyelni. És azalatt a pár óra alatt a tanári magyarázatot megértik és elraktározzák. Hogyha nem kapják ezt a gyógyszert, akkor nem tudnak együtt haladni a többiekkel, és nagyon lemaradnak. - Valószínűleg a felgyorsult életforma is ebbe az irányba hat. Eszembe jutottak a reklámok, amelyek azt közvetítik, hogy a boldogság és a jó közérzet jele az örökrös feldobottságban nyilvánul meg. És nagyon érdekes, hogy az amerikai társadalomban a bipoláris betegségek száma emelkedett, aminek egy jó részét a mániás állapot teszi ki, ami a pörgésről szól.
Esti Judit interjúja nyomán
