Azonosították agyunknak azt a részét, amely potenciálisan választ adhat arra a kérdésre, miért válnak egyes kokainisták függővé a drogtól, míg mások nem - közölték brit kutatók.
Kokain hatása alatt kellett egyszerű számítógépes feladatokat megoldania néhány kísérleti alanynak, miközben agyuk aktivitását nyomon követték, hogy megállapítsák, hol és hogyan hat a drog. A problémamegoldásért, a viselkedés kontrolljáért és a megfelelő döntések meghozataláért felelős agyi területen észleltek változásokat a kutatók, akik eredményeiket a Royal Society londoni találkozóján ismertetik. Úgy találták, hogy a kokain a prefrontális kéreg (a homloklebeny elülső része) egyes régióinak aktivitását csökkenti.
Eltérés mutatkozott azonban az egyes kokainfogyasztók agyi szerkezetében, bár azt nem tudták megállapítani a kutatók, hogy ezek a különbségek a drogfogyasztás megkezdése előtt is megvoltak-e. Úgy tűnik, agyuk felépítése esendőbbé teheti az emberek egy részét a drog hatásaival szemben. "A vizsgálat megmagyarázhatja, miért tudják egyesek könnyebben elhagyni a kokaint, míg mások hosszabb távon függővé válnak" - mondta Hugh Garavan, a dublini Trinity College kísérleti idegkutatója.
"A legtöbben, akik megpróbálnak leszokni a drogokról, visszaesnek. Ez azzal lehet összefüggésben, mennyire ép ez az agyterület" - véli Garavan. Szerinte az eddigi kutatások elsősorban a függés érzelmi részére összpontosítottak, az örömkeresésre, a sóvárgásra és a megvonásra. A mostani tanulmány azonban azt jelzi, hogy az érzelmi hatásokon túl, az agyi feldolgozás folyamata is befolyásolja, hogyan képes az egyén megbirkózni a leszokással. A kokain nevű alkaloidot a Dél-Amerikában őshonos kokacserje levele tartalmazza, feltételezések szerint az inkák szakrális célokra használták. A kokaint eredetileg a gyógyászatban alkalmazták, de üdítőitalokba is tették a 20. század fordulójáig.
Ezt a drogot használói por formájában orron át szippantják be, vagy vizes oldatát fecskendezik be ereikbe. A kokain egyik származéka, a crack még erősebb és veszélyesebb. Jelenleg nincs olyan gyógyszer, amely az erről való leszokást segítené. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a fejlett országok felnőtt lakosságának 1-3 százaléka használja ezt a drogot, mely számos orvosi, pszichológiai és társadalmi problémát okoz, ide értve a bűnözést, erőszakot, az AIDS és a hepatitis terjedését.
Garavan és munkatársai funkcionális mágneses rezonancia készülékkel (fMRI) térképezték fel a kokaint használók agyi működését. A leolvasás csökkent idegtevékenységet mutatott, amelyet a szóban forgó agyi területek vérellátásának csökkenése jelzett. "Ez a kutatási eredmény segíthet abban, hogy ne morális gyengeségként gondoljunk a drogfüggőségre. Lehetővé teszi, hogy sokkal inkább egyfajta orvosi állapotnak lássuk" - mondta Garavan. A viselkedésterápia és az impulzuskontroll gyakorlása javíthat a függők állapotán.
A kokainra adott agyi válasz megértése közelebb vihet annak megjóslásához, kiknél van a legnagyobb valószínűsége a függőség kialakulásának, valamint jobb kezelési módok, esetleg leszokást segítő szer kidolgozásához vezethet. (MTI)
hirado.hu
(2008.02.29. 09:59)
