Budapest, 2007. június 25. (MTI) - Az ENSZ-közgyűlés 1987. évi határozata alapján 1988 óta tartják június 26-án a Kábítószer-fogyasztás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napját, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, a drogkereskedelem elleni harc fontosságára. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) idei világnapi üzenete: A drog uralja az életed? A te életedben, a te közösségedben nincs helye a drognak.
Az ENSZ Közgyűlése 1998-ban döntött arról, hogy minden tagállam nemzeti kábítószer-ellenes programot dolgoz ki, s ezt 2003-ra működteti is. A cél az, hogy 2008-ra az illegális kábítószer-fogyasztás világviszonylatban lehetőleg 50 százalékkal csökkenjen.
A világon mintegy 200 millió ember fogyaszt illegális kábítószereket. Míg Európában tavaly tovább nőtt a legtöbb kábítószerféleség fogyasztása, addig az amerikai tizenévesek drogfogyasztása csökkent, ugyanakkor az érettségizettek közül minden második életében legalább egyszer drogozott már. Európában a leggyakrabban használt kábítószer a kannabisz, de jelentősen növekszik a kokainhasználók köre is; kontinensünk ma már a második legnagyobb illegális kokainpiac. Az összes kábítószerrel kapcsolatos halált évente legalább 7-8 ezerre teszik Európában.
Magyarországon a kábítószer-fogyasztók leginkább kannabisz-származékokat és szintetikus party-drogokat használnak. A kábítószer-használat terén Európában Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. Emelkedik ugyan az illegális szereket kipróbálók aránya, a növekedés dinamikája viszont évről évre csökken. 25 ezerre becsülik a kábítószer szempontjából "problémás" emberek számát, tíz százalékukat függőséggel kezelték vagy kezelik.
A fiatalok egyre korábban próbálják ki a drogokat, a legveszélyeztetettebb csoport a középiskolás korosztály. Ma a felnőttek körében 11,4 százalékos, míg a fiataloknál 20-25 százalékos a drogfogyasztók aránya. A tapasztalatok azt mutatják, hogy már a drog első kipróbálása veszélyes, hozzájárul a függőség kialakulásához.
Magyarország drogstratégiája teljes mértékben illeszkedik az Európai Unió drogstratégiájához, amely 2012-ig határozza meg a feladatokat. Az elmúlt években jelentős fejlődés történt a hosszú távú drogterápiát nyújtó intézményeknél; már 13 drogbetegekre specializálódott intézmény működik az országban. A drogambulanciák száma az elmúlt években megduplázódott, néhány megye kivételével már mindenhol található. Működik az elterelés jogintézménye is, évente öt-hatezer a különböző kezeléseken részt vevők száma.
A jelenlegi drogszabályozás a kábítószerek minden egyes formáját tiltja, ugyanakkor a segítségre szoruló kábítószer-fogyasztók védelmében fenntartja az elterelés intézményét. Ez azt jelenti, hogy azoknak a fiataloknak, akik nem függő kábítószer-használók, nem kell rögtön büntető szankciókkal szembesülniük. Az illető kap még egy lehetőséget: egy hat hónapos szolgáltatásban (programban) való részvétellel kiválthatja a jogi következményeket.
Az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottsága - amely az év elején jött létre - szükségesnek tartja, hogy a jövőben a drogambulanciák mellett minden megyeszékhelyen működjön olyan intézet, amely a gyógyításon túl a megelőzésre, a rehabilitációra és a reszocializációra egyaránt nagy gondot fordít. A kormányzat a következő hét évben 7,5 milliárd forintot szán ifjúsági- és gyermekfelvilágosító programokra, 16,4 milliárd forintot a szenvedélybetegek problémáinak kezelésére, 4 milliárdot a megelőzéssel és a betegekkel foglalkozó intézményrendszer fejlesztésére, míg mintegy 3,9 milliárd forintot a szociális szakma és a kábítószer-használók együttműködését szolgáló ellátási modell kialakítására.
