A dohányzás bizonyítottan a légutak szerkezetének drámai romlásához, idült légcsőhuruthoz, a tüdő szövetének visszafordíthatatlan pusztulásához és tüdőtáguláshoz vezet. Ez utóbbi elnevezés megtévesztő, a tüdő nem tágul - sőt éppen ellenkezőleg - a tüdőtágulásnak nevezett folyamat következtében a tüdő léghólyagocskái felfúvódnak és szétszakadnak, a léghólyagocskák száma csökken. Ezáltal kisebb lesz a tüdő légző felülete és kapacitása. A krónikus hörghurut következtében pedig a gennyel telt nyálkahártya fájdalmas köhögéshez és légzési nehézségekhez vezet.
A COPD
A szakemberek összefoglaló néven COPD-nek (krónikus obstruktív tüdőbetegség) nevezik mindazon tüdőbetegségeket, amelyek blokkolják a légutakat és nehezítik a légzést. A COPD-t ma a vezető halálokok között tartják számon, a dohányzás és a betegség kialakulásának kapcsolatáról pedig talán elég annyit mondani, hogy a csontritkulás valamint a gyomor-és nyombélfekély is jóval gyakrabban fordul elő.
Csonttörés és szívbetegség
Rendszeresen dohányzóknál a csonttörés kockázata is növekszik. A leginkább veszélyeztetett csoport a menopauza utáni dohányzó nőké, akiknél a dohányzás kétszeresére növeli a csonttörés kockázatát. Ennek oka, hogy a dohányzás csökkenti a kalcium felszívódását, a szervezet D-vitamin- és kalcitriol szintjét, valamint a csontok ásványianyag-tartalmát, és ezáltal csontritkuláshoz vezet.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a dohányzás az egyik legkomolyabb kockázati tényező . Ezen betegségek a fejlődő országokban évente egymilliónál is több ember haláláért felelősek, közülük a dohányzás okozta szív-és érrendszeri megbetegedések minden évben legalább hatszázezer ember életét követelik. A dohányzás során ugyanis felgyorsul a szívverés, ami hosszú távon magas vérnyomáshoz, ezáltal érelzáródáshoz, szívrohamhoz és szélütéshez vezethet. Emellett a dohányosoknál az ischaemiás szívbetegség (a szív elégtelen vérellátásából eredő betegség) - ami Magyarországon 2010-ben a halálozások 22 százalékáért volt felelős - is háromszor gyakrabban fordul elő.
A dohányzás megágyaz a gyomorfekélynek
Dohányzók körében a különféle gyomor- és nyombélfekélyek kétszer gyakrabban fordulnak elő, mint nemdohányzóknál. Ennek oka, hogy a dohányzás károsítja a gyomor nyálkahártyáját, és ezzel kedvező feltételeket teremt a gyomorfekélyt okozó baktérium (helicobakter pylori) megtelepedéséhez. A cigarettázóknál a pepszinogén szint is megemelkedik, ami a gyomorürülés lelassulását, és a gyomorsavtartalom növekedését eredményezi.
Füstben, gyerek nélkül?
Nőknél a dohányzás növeli a méhtest- és méhnyakrák kockázatát, emellett termékenységi, valamint terhesség és szülés alatti komplikációkat is okoz. A várandósság alatti dohányzás növeli annak a kockázatát, hogy az újszülött alacsony súllyal születik és különböző betegségek fordulnak elő nála. A dohányzó anyáknál ráadásul nagyobb a vetélés, illetve a halvaszületés esélye, mivel a cigarettafüstben lévő szén-monoxid és nikotin oxigénhiányt és méhlepény-rendellenességet eredményez.
Dohányzó férfiaknál gyakrabban alakul ki impotencia, mivel a nikotin, valamint a dohányfüst többi ártalmas összetevője - a dohányzás időtartamával és erősségével arányosan - károsítja a hímvessző ereit. A dohányzás ráadásul roncsolja a hímivarsejteket, és rontja az ondósejtek mozgásképességét is, ami csökkenti a nemzőképességet.
69 méreganyag a rák mellett
A dohányfüstben - a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség adatai szerint - 69 karcinogén (rákkeltő) anyagot azonosítottak 2000-ig. A dohányzók körében tizenötször gyakrabban fordul elő tüdőrák, mely a leggyakoribb dohányzás okozta daganatos betegség. A tüdőrákos betegek 85 százaléka dohányzik vagy dohányzott korábban hosszabb ideig. Magyarország a férfiak körében világelső a tüdőrák okozta halálozásban, évente nyolcezer magyar férfi hal meg a betegségben. Dohányzó férfiaknál 18-szor, dohányzó nőknél 15-ször gyakrabban alakul ki a megbetegedés nemdohányzó társaikhoz képest. A dohányfüst hasonlóan fontos szerepet játszik a szájüregi- és a gégerák, a nyelőcső, a hasnyálmirigy és a húgyhólyag rosszindulatú daganatának kialakulásában is. A tartós dohányzás néhány kivételtől eltekintve valamennyi szerv esetében megnöveli a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
