Hatóanyagai:
Tolunén, aceton, toulol, triklóretilén, benzin stb. Többségében a petróleum desztillációjával előállított erősen gyúlékony, szerves oldószerekről van szó.
Tipológia:
Hallucinogén, inkább nyugtató hatású.
Alternatív megnevezés:
Szipu, szipuzás, hígítózás, ragasztózás stb.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Kinézet:
Kellékei a bolti forgalomban szabadon hozzáférhető vegyszerek és a nejlonzacskók, de akár egy benzinbe vagy hígítóba mártott rongydarab is szolgálhat eszközül a kábulat eléréséhez.
Felhasználási mód, ráutaló jelek:
A szipuzás lényege, hogy az adott vegyszert valamilyen hordozóra (pl. rongy) vagy hordozóba (pl. nejlonzacskó) juttatják, majd a keletkező gőzöket belélegzik, mintegy inhalálják. A szipus környezetében számos jel utalhat káros szenvedélyére. Az üres flakonok, nejlonzacskók, festék vagy ragasztófoltos rongyok mind-mind gyanúsak lehetnek.
Hatása:
Mivel az oldószerek az orron keresztül gyorsan a tüdőbe és a keringésbe kerülnek (illetve az orr nyálkahártyájáról is felszívódik egy részük), és másodpercek alatt az agyba jutnak, a "fogyasztók" hamar hallucinálni kezdenek, viselkedésük pedig a hallucinációjuk fajtájától függően lehet eufórikusan boldog vagy éppen kimondottan agresszív. Hatásmechanizmusát nem lehet olyan egyértelműen leírni, mint az egyéb drogokét, hiszen nem egy konkrét szerről, hanem egy egész "szer-családról" van szó, és az sem mindegy, hogy ki, mennyi ideje és mire használja.
Túladagolás tünetei:
Gyakori a fulladásos halál, amikor a "szipus" úgy próbál még koncentráltabb szippantáshoz jutni, hogy a fejére húzza a hígítót tartalmazó zacskót, mivel azonban a belélegzett szerves oldószer nagy koncentrációban bénítja az agy légzőközpontját, ráadásul a zacskóban elfogy az oxigén, a légzés leállhat, és az áldozat megfullad.
Elvonási tünetei:
Nincsenek kifejezetten felismerhető elvonási tünetek: nyugtalanság, agresszió léphet fel, illetve jellemző lehet a másnaposságra emlékeztető viselkedés.
Veszélyei:
Fizikai hatások
Az oldószer az orron keresztül gyorsan a tüdőbe, majd onnan a véráramba, végül az agyba kerül. Mivel a szerves oldószerek zsírban oldódó molekulákat tartalmaznak, ezért nagymértékben roncsolják a sejtmembránokat, így például az agy idegsejtjeit is. Ezért a rendszeres szipuzás gyors és visszafordíthatatlan agykárosodáshoz vezet. Gyakori még a máj- és vesekárosodás: egy tíz éve "szipuzó" ember mája olyan állapotban lehet, mint egy hetven éves alkoholistáé. A testi tünetek ezeknek megfelelően széles skálán mozognak: hányinger, reszketés, rossz közérzet, bizonytalan mozgáskoordináció, remegés, alhasi fájdalmak, ideggyulladás, apátia. A szívritmus felborul, a pulzus szabálytalan, előfordulhat hirtelen szívmegállás is.
Pszichológiai hatások
A szerves oldószerek okozta hallucinációk veszélyes viselkedésekhez, a kockázatok nem megfelelő felméréséhez vezethetnek.
Egyéb:
Az oldószerek nem számítanak drognak a büntető törvénykönyv szerint. Bár kábító hatásúak, jogi értelemben a szipuzáskor nem történik kábítószerrel való visszaélés, azért a rendőrség csak akkor tud fellépni a szipuzó ellen, ha az más jogsértést, például garázdaságot követ el. Eljárást indíthatnak viszont akkor, ha nagykorú személy ad kábulatkeltésre alkalmas anyagot kiskorúnak, bár ezt sokszor igen nehéz bizonyítani.
Legjobban: