A depresszió furcsa okai
Az amerikai depressziókutató társaság, az Anxiety and Depression Association of America felmérései szerint a kontinens lakosságának 5 százaléka, mintegy 15 millió ember szenved a depressziótól, igaz, senki sem tudja megmondani, hogy pontosan mi is okozza a depressziót.
Szénhidrátban gazdag étkezés
Nem minden szénhidrátra igaz, hiszen a zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak például jót tesznek. A chipsben, süteményekben és üdítőitalokban lévő feldolgozott szénhidrátok viszont ártalmasak, a tanulmányok szerint ezeknek növelik a mellrák és a szívroham kockázatát. A Columbia University egy korábbi tanulmánya szerint a menopauza utáni nőknél pont a szénhidrátban gazdag étrend hozzájárul a depresszió kialakulásához. A feldolgozott ételek ugyanis olyan hormonválaszt keltenek a testben, amitől lecsökken a vércukorszint, ez pedig hangulatváltozásokat, kimerültséget, depresszióhoz közeli állapotot hozhat létre.
A munka tehet róla
Ráadásul úgy, ahogy nem is gondolnánk. A Columbia University egyik kutatása szerint a céges ranglétrán közepén lévő menedzserek jóval depressziósabbak, mint az alattuk vagy felettük lévő dolgozók. Ez vélhetően azért van, mert a céges hierarchia közepén kevés lehetőség van fontos, a cég életére befolyással lévő döntéseket hozni, ugyanakkor jelentős a felelősség és sokat is követelnek az ilyen menedzserektől. Ez értelemszerűen stresszhez és depresszióhoz vezet.A pajzsmirigy is lehet felelős
Akár túl-, akár alulműködik, apajzsmirigynemcsak testsúlyunk ingadozásáért felelős, ennek hatására hajunk is elkezdhet kihullani és depressziós tünetek is kialakulhatnak. Ez azért van, mert a pajzsmirigy által termelt hormonok az agy működését legalább annyira befolyásolják, mint az anyagcserét. Egyes szakértők szerint a pajzsmirigyproblémákra szedett gyógyszerek többet segíthetnének a depressziósoknak, mint az antidepresszánsok.
A stresszes munka depresszióhoz vezethet
Túl sok híroldal
Néhány évvel ezelőtt a Psychology Today számolt be Paul Solmon kutatásáról, aki szerint a modern híradások túlságosan depresszív anyagokkal vannak tele: terrorcselekményekkel, halálesetekkel, balesetekkel, háborúval: akár 17 rossz hír is juthat egy jóra. Ha pedig túlságosan csak a rosszra figyelünk, a világ már korántsem tűnhet annyira pozitívnak, innen pedig már csak egy lépés a depresszió. Ha ez ellen akarunk tenni, nem kell kiköltözni a civilizációból, csak jobban meg kell válogatni, hogy milyen híroldalakat olvasunk és milyen tartalmakat fogyasztunk.
Túl sok Facebookozás
Nem a Facebook okoz depressziót, de számos szociológus (és blogger) rámutatott már: ha folyamatosan azzal töltjük az időnket, hogy azt nézzük, ismerőseink miket posztolnak ki, könnyen teljesítménykényszeresek és depressziósok lehetünk. Mindenki a legjobb eseményeket posztolja ki életéből, a családi történéseket, az utazásokat, a legjobb éttermi fotókat, ez pedig kihozhatja a depressziós tüneteket másokból. És hogy mi ilyenkor a teendő? Ne a Facebookon lógjunk, hanem menjünk ki az utcára és csináljunk dolgokat.
Tisztelt Doktor Úr! Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...
