Jó, ha ismerjük a testünk anatómiáját, mert ha megértjük, hogyan működik például a női medencében az ízületek és a lágy szövetek összjátéka, akkor jobban bízunk a testünkben, és úgy a szülésnek is nagyobb önbizalommal, kevesebb félelemmel futhatunk neki – mondta el a Budai Perinatális Központ (BPK) szakértője, Tutsek Annamária perinatális szaktanácsadó a HáziPatika.com podcastjében, a Rendelőben. Az adásban sok érdekességről szó esett a női test működését illetően.
A csikló nagyobb, de fontosabb is, mint gondoljuk
Amit kívülről látunk, az csupán a csikló „feje”, amely a teljes szerv csak egy nagyon kis részét teszi ki. A csikló ráadásul nemcsak a szexualitásban játszik fontos szerepet, hanem a szülésben is – mutatott rá a szakember.
A csiklónak van négy szára a testen belül. A két külső szár a csontoknál található, a két belső pedig körbeöleli a húgyvezetéket és a hüvelyt. Amikor szexuális ingerültségben van egy nő, akkor ezek a belső szárak feltelnek vérrel, mert ugyanolyan barlangos test, mint amilyen a hímvesszőben van, és 10-13 centiméteresre, a normál méretük háromszorosára duzzadnak. Ugyanez megtörténik szülés közben is, hiszen mind az orgazmusnak, mind a szülésnek az egyik vezető hormonja az oxitocin. És ha a nő a saját, tehát a teste által termelt oxitocinjával vajúdhat, akkor ez a vértelítettség ugyanúgy megtörténik, meg is duzzad a nők vulvája ilyenkor. A két belső szár tehát így védeni tudja a baba halántékát, amikor a kicsi feje átgördül a csontok között” – magyarázta.
A testtudatosság és a gátvédelem kéz a kézben járnak
Tutsek Annamária szerint, ha jobban tisztába kerülnénk testünk működésével, akkor a gátmetszés is nagyobb arányban elkerülhető lenne, egy erős és rugalmas gáton ugyanis könnyebben átcsusszanhat a kisbaba. Ez azért is fontos, mert Magyarországon drámaian magas a rutinszerű gátmetszés aránya: egy felmérés szerint az először szülő nők körében 65-93 százalékos arányról van szó.
„Rutinszerűen alkalmazzák ezt a beavatkozást, holott vészhelyzetekre való, amikor a magzat állapota indokolja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) maximum 10 százalékot mond indokoltnak. Sok praxisban egyébként ez 1 százalék alatti, tehát 100-ból egy, nem 100-ból 65 vagy 93” – emelte ki a perinatális szaktanácsadó.
Nagy lemaradásnak érzi továbbá, hogy itthon az orvosi alapképzés során még mindig csak a háton fekvő helyzetben, felhúzott térdekkel történő szülést oktatják, holott ebben a pózban valószínűleg nem igazán érzi jól és kényelmesen magát az éppen vajúdó nő. Ráadásul úgy véli, hogy a legjobb gátvédelem az, ha szabadon választott testhelyzetben szülhet egy nő.
A szexben sem természetes, hogy kívülről diktáljuk valakinek a pozícióját. A szülés is egy szexuális jelenség, mert ugyanazokkal az intimitásokkal és ugyanazokkal a nemi szervekkel van kapcsolatban, és ott is nagyon számít, hogy ösztönösen hogyan mozoghat a nő, mert ő érzi, az ő testével történik, hogy ez a baba hogyan halad át. Nagyon sokszor az, hogy váltogathat testhelyzetet – négykézlábra fordulhat, oldalára fordulhat, guggolhat, állhat –, nagyon sokat segít abban, hogy a baba haladni tudjon” – magyarázta a BPK szakértője.
További részletekért és hasznos tanácsokért hallgasd meg a teljes beszélgetést!
