„A legegyszerűbb mindennapi rutinokat is képtelen vagyok menedzselni” – ilyen az élet felnőttkori ADHD-val

A hivatalos definíció szerint a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) az idegrendszeri fejlődési rendellenességek egyike, amelyre fokozott mértékű figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás jellemző. Ez a zavar az érintettek teljes életére kihatással van, és szakszerű segítség nélkül valóságos szenvedést jelenthet minden életkorban. Érintettel beszélgettünk.

Néhány hét alatt csaknem 21 ezren végezték el tesztünket, amely a felnőttkori ADHD előfordulási valószínűségét becsülte meg olvasóink körében (egy korrekt diagnózishoz persze mindenképp szakemberre van szükség). A kitöltők többsége (majdnem 67 százalék) a válaszai alapján nem küzd ADHD-val, 20 százalékuknál azonban van erre némi esély, a maradék 13 százalék pedig valószínűleg érintett.

A tesztben arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók mennyire érzik jellemzőnek magukra például a türelmetlenséget, a rendetlenséget, a túlmozgásosságot, az ellazulásra való képtelenséget, az érzelemszabályozási nehézségeket, a feledékenységet és a szétszórtságot. Ezek ugyanis mind a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, vagyis az ADHD leggyakoribb jelei közé tartoznak. Azt pedig, hogy ezek mennyire megnehezíthetik a mindennapi életet, egy ADHD-gyanús, már egy éve a kivizsgálás várólistáján lévő férfi mesélte el a HáziPatika.com-nak.

figyelemzavar
Az ADHD az érintettek teljes életére kihatással van. Fotó: Getty Images

„Mindig máshol akarok lenni és mást akarok csinálni, de nem tudom, hogy hol és mit”

A 34 éves Bencének saját bevallása szerint sokáig meg sem fordult a fejében, hogy esetleg őt is érintheti az ADHD, ezt a zavart ugyanis sokáig csak a túlmozgással és állandó túlpörgéssel azonosította – ezek pedig nem voltak rá jellemzőek gyerekként. „Csak jóval később, felnőttként értettem meg, hogy az állandó figyelemhiány, a szórakozottság, a fegyelmezetlenség, a kiváltó ok nélkül is folyamatosan jelenlévő szorongás és ennek kényszeres levezetései, az elmélyült tanulásra és bármiféle összpontosításra való képesség teljes hiánya, az impulzív viselkedés, a dühkezelési problémák, a »mindig máshol akarok lenni és mást akarok csinálni, de nem tudom, hogy hol és mit« érzése, és még kismillió apróság bizony erre a zavarra utal” – magyarázta. 

Ő egyébként emlékei szerint jó képességű gyerek volt. Azonban, ahogy ő fogalmazott, éppen ez volt a balszerencséje. A tanulmányi eredményei ugyanis nem vagy csak alig jeleztek problémát – esetében vélhetően emiatt nem merült fel korábban a figyelemzavar gyanúja. Mint mondja, csak később kezdett kikristályosodni előtte, hogy neki az átlagnál valószínűleg nagyobb kihívást jelent az önálló élet. „Felnőttként már egyértelmű volt, hogy nagyon nehezen menedzselem a legegyszerűbb mindennapi rutinokat is, és bármennyire is szeretnék változni, önerőből egész egyszerűen nem sikerül” – vallotta be.

A férfi elmondása szerint az alábbiak jelentik számára a legnagyobb nehézséget a hétköznapok és a munkavégzés során:

  • rutin kialakítására való képtelenség;
  • a priorizálási és tervezési képesség hiánya;
  • nulla időérzék, folyamatos késés, probléma a határidők betartásával;
  • rendszeres elkalandozás, a beszélgetések nehézkes követése;
  • valamint a fentebb már említett „mindig mást csinálnék, de nem tudom, mit” érzés.

Az ADHD nem csak egy kifogás, amellyel takarózni lehet

A WebMD egyik cikke részletesen bemutatja, hogy a felnőtteknél milyen jelek figyelmeztethetnek az ADHD-ra. Felsorolásukban megemlítik egyebek mellett a dühkitöréseket, a rendetlenséget és a dolgok gyakori elvesztését, az állandó nyugtalanságot, a halogatást, a feladatok folytonos félbehagyását, a rendszeres késést és az impulzuskontroll hiányát is.

Egy másik összeállításban pedig a kötelezettségvállalással és az ígéretek betartásával kapcsolatos gondok miatti párkapcsolati nehézségeket, a gyakori munkahelyváltást, a karrierrel való elégedetlenséget, az alulteljesítést, illetve az autóvezetési problémákat (gyakori gyorshajtás, balesetek, szabályszegések) is a tipikus jelek közé sorolják.

A csapongó, elkalandozó figyelmet, a feladatok félbehagyását és az új ingerek folyamatos keresését egyébként a tudósok az ADHD-sok normálisnál alacsonyabb dopaminszintjével, illetve annak gyorsabb és erőteljesebb ingadozásával magyarázzák. Ahogy korábban mi is megírtuk, a dopamin egy agyban termelődő neuronhormon, amelyet boldogsághormonként is szoktak emlegetni – a felszabaduló dopamin hatására ugyanis az elégedettség és a boldogság érzése lesz úrrá rajtunk.

Az említett problémák miatt az ADHD-s személyeket nagyon gyakran önzőnek, nemtörődömnek és lustának bélyegzik – ez pedig jelentősen rontja az érintettek önértékelését, valamint a szakember felkeresésére való nyitottságot és hajlandóságot is. De az sem segít a diagnosztizálatlan figyelemzavaros felnőtteken, hogy még a nagynevű szakemberek között is akadnak néhányan, akik az ADHD-t nem is tartják valós problémának.

A mai napig felzaklat, amikor valaki azt sugallja, hogy én ezt csak kitalálom, vagy hogy ezzel jól lehet takarózni, amikor nem akarok valamit megcsinálni, vagy épp nem figyelek oda a környezetemre. Ahogy például a depressziót sem lehet ténylegesen elmagyarázni valakinek, aki nem szenvedett tőle soha, úgy azt is nagyon nehéz átadni, hogy az ADHD-nál miért annyira reménytelen minden próbálkozás az önálló változásra. Végül is mindegy, minek nevezzük, egy olyan állapotról van szó, amely napi szinten szenvedést okoz az érintettnek és a közvetlen környezetének egyaránt. Ennek elégnek kellene lennie ahhoz, hogy komolyan foglalkozzunk vele” – vélekedett Bence.

„A diagnózis egy fontos lépés, de nem jelent tényleges megoldást”

Az ADHD diagnosztizálásához mindenképpen szakorvos bevonására van szükség. A rendellenességnek ugyanis számos, más problémák – például a depresszió vagy a szorongásos zavarok – tüneteivel könnyen összetéveszthető jele lehet. Fontos továbbá elkülöníteni egymástól az egyszerű szétszórtságot, szórakozottságot, és a valódi, az érintett életének egészére kiható figyelemzavart.

Ahogy azt a Bethesda Gyermekkórház Egy Csésze Egészség című podcastsorozatának első részében is kiemelték, az ADHD nem egy szervi elváltozásokon alapuló betegség, hanem egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség. Éppen ezért nincs olyan labor- vagy képalkotó vizsgálat, amellyel kimutatható lenne a probléma – a diagnózist a tapasztalt tünetek alapján állítják fel. A műsorban dr. Nagy Péter gyermek- és ifjúságpszichiáter kifejtette, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarról akkor beszélhetünk, ha az adott páciensnél a 9 tipikus tünet közül 5-6 is fennáll.

De vajon mennyiben változtathatja meg egy érintett életét, ha már a kezében van a diagnózis? Az orvosi szakvélemény Bencének például elsősorban egy visszajelzést jelentene arról, hogy nem lusta vagy rossz ember, egyszerűen csak így működik. Jelenleg ugyanis önostorozással és folyamatos kudarcélménnyel telnek a napjai. „Másrészt a diagnózissal talán segítséget, mankót is könnyebben kapnék szakembertől, legyen az gyógyszer, viselkedésterápia, vagy bármilyen segítség a megküzdéshez. Nagyon sokat segítene továbbá a bizonyosság is, hogy nem vagyok egyedül. Mindemellett azt érzem, hogy a diagnózis csak egy fontos lépés az úton, hiba lenne ettől várni a tényleges megoldást” – emelte ki.

A hozzá hasonló, ADHD-gyanús felnőtteknek azt üzeni, hogy ne engedjék meg senkinek (orvosoknak sem!), hogy legyintsenek a panaszaikra, és mielőbb jelentkezzenek diagnosztikára. Tapasztalatai szerint azonban nem könnyű eljutni egy kompetens szakemberhez, a legtöbb helyen ugyanis vagy csak gyerekekkel foglalkoznak, vagy már nem vesznek fel új betegeket, vagy igen hosszú várólistával kell számolni – Bence szerint lelkiekben erre is ajánlott felkészülni. Az őrjítően hosszú, bizonytalanságban telő várakozási idő alatt viszont véleménye szerint érdemes minél többet megtudni az ADHD-ról.

Rengeteg szakirodalom, sikerkönyv (például dr. Máté Gábor Szétszórt elmék – A figyelemhiány zavar új gyógymódja c. könyve), vagy akár blog, netes csoport és videósorozat (pl. a How to ADHD YouTube-csatorna videói) van a témában, amelyek segítenek kicsit tisztábban látni, és megismertetnek a megküzdési stratégiákkal. Amíg csak a gyanú él, de nincs semmi bizonyosság, érdemes folyamatosan, és nagyon őszintén kérdezni magunktól – érezni fogjuk, hogy mennyire ismerünk magunkra a felvázolt sémákban, és mennyire szenvedünk ezektől a mindennapokban” – fogalmaz Bence.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14 °C
Minimum: +3 °C

Napos idő várható gomolyfelhő-képződéssel és északnyugat felől növekvő fátyolfelhőzettel, amely délutántól az Észak-Dunántúlon már vastagszik is. Helyenként alakulhat ki zápor, északnyugaton esetleg zivatar is lehet. A nyugatias szelet az északi megyékben kísérhetik élénk, erős, záporok, zivatarok környékén esetleg viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között alakul. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra