Az emberek 90 százaléka szerint sem az iskolák, sem a munkahelyek nincsenek felkészülve jelen pillanatban arra, hogy neurodivergens, vagyis atipikus idegrendszeri működéssel élő embereket fogadjanak, és az ő igényeiknek megfelelően működjenek – derült ki az Euronics közvélemény-kutatásából, amelybe több mint 1200 résztvevőt vontak be a 16 év feletti korosztályból. A szakértő szerint az emberek alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában, ráadásul nagyon sok tévhit is övezi a neurodiverzitást, illetve kiemelten az autizmust és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavart (ADHD).
Sokat bántják a sajátos nevelési igényű gyerekeket
„Az SNI-vel élő gyerekek sajnos nagyon sokszor válnak a verbális bántás, bántalmazás céltábláivá. Emellett pedig látjuk, hogy ők maguk is – főleg az autizmussal élő gyerekek – sokszor válnak bántalmazóvá azáltal, hogy nem érzik azokat a szociális, társadalmi határokat, amelyeket egy neurotipikus gyerek érez” – mondta el a felmérés eredményeit bemutató eseményen Krisztián Veronika, a KIKAPCS. Alapítvány ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az ilyen helyzetek időben történő felismerésében és megfelelő kezelésében a családoknak és az iskoláknak is nagy felelősségük van.
„Ami még tud segíteni, ha minél több társadalmi figyelemfelhívó kampányt beviszünk az iskolákba, ami lebontja ezeket az előítéleteket, hogy az SNI-s gyerek biztos rossz, biztos feltartja a többit, biztos megüti a másikat. Szerintem, ha ezeket napi szinten bevinnénk az intézményekbe, az nagyon-nagyon sokat segítene az SNI-s gyerekeket nevelő családok helyzetén” – tette hozzá.
Mutassunk példát elfogadásból!
A KIKAPCS. Alapítvány vezetője szerint nagy szükség lenne szemléletváltásra a társadalomban, hogy az eltérő agyi működést ne hátrányként, hanem inkább különlegességként kezdjük el kezelni. „A neurodiverzitás érték, mert sokszínűséget mutat, és a sokszínűség viszi előre a társadalmat. Fejlődni ugyanis úgy lehet, ha kilépünk a komfortzónánkból, és akkor lépünk ki a komfortzónánkból, ha olyan emberekkel ismerkedünk meg, akik másképpen gondolkodnak, mint mi” – magyarázta. Hozzátette, a neurodiverz állapotoknak nagyon sok olyan előnye van, amely segíti az érintetteket a mindennapok során.
Az eseménynek fontos üzenete volt az is, hogy a következő generációk szemléletváltását tulajdonképpen mi magunk alapozhatjuk meg, mégpedig nagyon egyszerűen. „Azt, hogy milyen lesz a gyerekek és a következő generáció szemlélete, mi tanítjuk meg nekik, és nem feltétlenül csak írásban és konkrét ismeretátadással, hanem ők igazából sokszor mintát követnek, másolnak. Nonverbális kommunikációnkból, viselkedésünkből tanulják meg, hogyan reagáljanak egy-egy helyzetre. Ha tehát szeretnénk formálni a gondolkodásmódot, a jövő generációjának szemléletét, akkor saját magunkból kell kiindulni, és olyan mintát mutatni, amilyen társadalmat szeretnénk” – hívta fel a figyelmet Karsai Szilvia, a Pszichodiák Alapítványnál dolgozó tanácsadó, szakpszichológus és iskolapszichológus.
