Eddig nem volt tisztázott, miért pont hasi vagy zsigeri zsír raktározódik a stressz hatására , a Bécsi Orvostudományi Egyetem szakértői ezúttal erre is rájöttek.
A Martin Bilban vezette kutatás során sikerült kimutatni azt a molekuláris folyamatsorozatot, amely elindítja a glükokortikoidok kialakulását. Ebben a glükokortikoid-függő LMO3 gén és a 11?HSD1 enzim döntő jelentőségű: az LMO3 keletkezésében beálló változás módosítja a zsírszövetek újraelosztódását a has irányába - és ez a változás az emelkedett glükokortikoid-szint és a 11?HSD1 enzim miatt megy végbe.
"Az enzim tulajdonképpen 'tölti' az LMO3-at, ami ezután befejezi az újraelosztást" - jelentette ki Bilban. A kutatók arra is rávilágítottak, hogy az elhízott páciensek körében összefüggés mutatkozik a szóban forgó gén és enzimszint között. Sőt mindkettő elősegíti a zsírsejtek termelődését.
Nem mindegy, hova és hogyan hízunk
Általában kétféle zsírraktárat különböztethetünk meg: a zsigeri (belső) hasi zsírt, illetve a felszíni változatot, amely a bőr alatt húzódik meg. A zsírelosztódás mintája az egészségügyi kockázatok szempontjából lényeges. Túl sok zsigeri zsír esetén - amely elsősorban a férfiakra jellemző - nő a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri gondok, valamint egyes súlyos rákfajták kockázata. "A zsigeri zsír termelődését fokozza a krónikus stressz" - figyelmeztetett Harald Esterbauer társszerző.
Bilban elmondása alapján az említett molekuláris folyamat megfejtése a jövőben segíthet a metabolikus szindróma kezelésében. Elképzelése szerint előfordulhat, hogy a zsigeri zsír felhalmozódása megelőzhető lesz az LMO3 gén blokkolásával.
Az eredmények a című szakfolyóiratban jelentek meg.
