A negatív gondolkodással járó emelkedett depresszió-kockázatra ugyancsak fogékonyabbak vagyunk az említett időszakokban az eredmények alapján. A tanulmány elkészítéséhez a szakértők 103 szobatárs párost vizsgáltak meg az elsőéves egyetemisták közül. Kognitív sérülékenységükre voltak kíváncsiak, amely azt mutatja meg, hogy hajlamosak-e a negatív eseményeket saját hibaként megélni, ami még több viszontagsághoz vezet. A magas kognitív sérülékenységhez magasabb depresszió-kockázat is társul.
"Rájöttünk, hogy a résztvevők kognitív sérülékenysége erős összefüggésben van a szobatársukéval, és fordítva" - összegezték a kutatók. A párokat véletlenszerűen válogatták össze, nem pedig választásos alapon. Mindössze három hónapos együttélésre volt szükség az kölcsönhatás megmutatkozásához.
Az értekezésből az is kiderült, hogy az egyetem első három hónapja során kognitív sérülékenység emelkedést átélők körében csaknem kétszeresére nőtt a depressziós tünetek előfordulása fél év alatt azokhoz képest, akik nem lettek borúlátóbbak. A negatív hatás stresszhelyzetben még erősebb volt.
A szakirodalom korábban azt feltételezte, hogy a kognitív sérülékenység nem változik a korai kamaszkort követően. Az új eredmények azonban erre rácáfolnak: a nagymértékű változások az életben módosíthatják a jellemvonást. A kutatók megjegyezték, hogy genetikai, biológiai és környezeti faktorok is szerepet játszhatnak ennek alakulásában.
További kísérletek szükségesek, hogy fény derüljön rá, hogyan változhat a kognitív sérülékenység az élet folyamán, hiszen az elsőéves egyetemisták speciális élethelyzetben vannak. "Az általunk megfigyelt tendencia egybeesik több pszichológiai és biológiai tanulmány eredményeivel, miszerint felnőttkorban is változhatunk" - magyarázták a szakértők. A tanulmány a című szakfolyóiratban jelent meg.
