A Journal of the American College of Cardiology folyóirat december 16/23-i számában megjelent tanulmányban Mark Hamer, a londoni University College népegészségügyi és jáványügyi tanszékének vezetője és munkatársai 6575 embert követtek a Skót Egészségfelmérés égisze alatt. Először egy kérdőívet kellett a résztvevőknek kitölteni, amely az olyan tünetekre irányult, mint a depresszió vagy a szorongás, vagy az alvászavarok, az emberek 15 százalékát így a pszichoszociálisan terhelt csoportba sorolták. Testi jellemzőket is feljegyeztek (súly, testmagasság, fizikai aktivitás, alkoholfogyasztási szokások, dohányzás, koleszterin- és C-reaktív protein szint).
A hétéves követési periódus során a szív-érrendszeri történések (szívinfarktus, agyi érkatasztrófa, bypassműtétek, és a többi) előfordulása a terhelt csoportban 50 százalékkal magasabb volt, mint a boldogabb embereknél, ennek oka 63 százalékban a dohányzás és az alkohol volt, a dohányzás egymaga 41 százalékos növekedésért volt felelős. Az alkohol mindössze kevesebb, mint kétszázalékos növekedésért volt okolható.
"A lelki zavarok kezelésekor ezért a szív-érrendszeri kockázat csökkentésekor nemcsak a tünetekre kell koncentrálni, hanem a viselkedésbeli kockázatokra is - mondta el Hamer. - A kardiológusoknak együtt kellene működniük a pszichológusokkal is."
Dr. Roland Von Kanel, a berni Egyetemi Kórház Svájci Kardiológiai Központ pszichokardiológiai részlegének vezetője a cikkhez írt szerkesztőségi kommentárjában leírja, hogy az eredmények alapján a megelőzésnek a magatartásra és az élettani folyamatokra kell koncentrálnia a stressz okozta kardiovaszkuláris betegségek elkerülésében, ez a dohányzásról való leszokástól és a fizikai aktivitás növelésétől a stresszkezelésig és a relaxációs technikák elsajátításáig terjedhet.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
