A szívelégtelenség súlyos állapot, hiszen azt jelenti, hogy a szív pumpafunkciója károsodott, emiatt elvesztette a képességét arra, hogy a szervekhez elegendő vért juttasson, ezzel a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítse. Dr. Vaskó Péter kardiológustól megtudhatjuk, hogy melyek ennek a betegségnek a legfontosabb rizikófaktorai, mit tehetünk ellenük, és hogy tudjuk felismerni azokat a tüneteket, amelyek érzékelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Kialakulhat hirtelen, de hosszú évek alatt is
A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság nagyjából 10 százalékát érinti. Pangásos szívelégtelenségnek is nevezik, amely abból ered, hogy a szív elégtelen pumpafunkciója miatt, nem tud elég mennyiségű vért pumpálni a szervekhez és nem tudja a vér megfelelő visszaáramoltatását sem biztosítani a szív felé. Így a vér nem ürül ki elég gyorsan az egyes szervekből, a májból, a hasból, az alsó végtagokból, a tüdőből és ott pangani kezd.
Megkülönböztetjük az akut, hirtelen kialakuló formáját, amely leggyakrabban szívinfarktus után jelentkezik, illetve a krónikus lefolyású típusát, amelyet többek között magas vérnyomás, koszorúér-betegség , vagy a billentyűk betegségei idézhetnek elő. Ez utóbbi kórállapotok hozzájárulnak ahhoz, hogy a szívizmot ellátó erek elmeszesedjenek, és emiatt beszűküljenek, a szívizom oxigénhiányos állapotba kerüljön, illetve elmerevedjen, megvastagodjon, ennek következtében pedig pumpáló képessége megromoljon. A betegség kialakulását segítheti az elhízás , a magas koleszterinszint, a diabétesz, a rendszeres, huzamosabb ideig tartó alkoholfogyasztás és a genetikai hajlam is.
Légszomj, fáradtság és bokadagadás
Akut szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szívelégtelenség a szívműködés hirtelen károsodásakor alakul ki. Ilyenkor mellkasi fájdalmat , hirtelen légszomjat, gyors, vagy szabálytalan szívverést érezhet a beteg, és hirtelen folyadékszaporulat jelentkezik. "Az akut szívelégtelenség egy életet veszélyeztető, sürgős ellátást igénylő állapot, így ha valaki a leírt tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz" - figyelmeztet Dr. Vaskó Péter kardiológus.
Ha a szívelégtelenség lassan, fokozatosan alakul ki, krónikus szívelégtelenség a diagnózis. Ennek tünetei lehetnek: fáradtság, gyengeség, csökkent fizikai terhelhetőség, mozgáskor, vagy súlyosabb esetekben már nyugalomban is jelentkező légszomj. Jellemző a folyamatosan fennálló köhögés, a zihálás, a fehér vagy rózsaszín, véres köpet, illetve az lábszárak, bokák és lábak duzzanata ( ödéma ). A hasüregben folyadék halmozódik fel. A betegek étvágytalanságról és hányingerről panaszkodnak, illetve koncentrációs zavarról és csökkent éberségről számolnak be.
Legfontosabb az alapbetegségek kezelése és az életmódváltás
Ez a betegség általában más szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, ezért a legfontosabb feladat a szívelégtelenséget előidéző alapbetegségek, a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a billentyűk betegségeinek a gyógyítása. A terápia alappillére a gyógyszeres kezelés, illetve egyes esetekben a műtét, amikor a szívelégtelenséghez vezető kórképet kezelni kell, például egy károsodott szívbillentyűt kell kicserélni.
Az életmódváltás alapvető fontosságú a szívelégtelenség romlásának megelőzésében és az életminőség javításában, hiszen ez a betegség, az összes keringési rendellenesség kialakulásával kapcsolatba hozható kockázati tényezővel összefügg. "A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés a dohányzás elhagyása, a súlytöbblet leadása, a magas koleszterin és zsírtartalmú ételek fogyasztásának mellőzése, a só bevitel csökkentése és a stressz kezelése, valamint az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő, rendszeres testmozgás bevezetése a mindennapjainkba"- javasolja a kardiológus.
Forrás: Kardioközpont
