Egy átlagos felnőtt szervezetben hozzávetőleg 25 gramm magnézium található, amelynek több mint felét a csontok, egy másik nagyobb részét a lágy szövetek tartalmazzák, kevesebb mint egy százaléka pedig a vérben kering. Ez utóbbi laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható, amennyiben pedig értéke 0,75 millimol/liter alá csökken, alacsony magnéziumszintről beszélünk. A hiányállapot hosszú távon egyaránt fokozza a többi között a magas vérnyomás és szív-érrendszeri megbetegedések, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás és migrén kialakulásának kockázatát. Mindazonáltal kiegyensúlyozott táplálkozás mellett máskülönben egészséges embereknél ritkán jelentkezik magnéziumhiány, mert az ásványi anyag háztartását elsősorban szabályozó vesék kevesebb magnéziumot választanak ki a vizelettel, ha annak szintje lecsökken a szervezetben.
Miért alakulhat ki magnéziumhiány?
Ezzel együtt a tartósan elégtelen magnéziumbevitel problémát okozhat. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása szerint felnőtt férfiak számára napi 350, felnőtt nők számára napi 300 milligramm bevitele javasolt. Magnézium számos élelmiszerünkben megtalálható, így például remek forrásai a zöld leveles zöldségek, hüvelyesek, diófélék és teljes kiőrlésű gabonák. Egy közepes banán például mintegy 30 milligramm, ezzel szemben 30 gramm pörkölt mandula hozzávetőleg 80 milligramm magnéziumot tartalmaz, míg egy bögre tej 25 milligramm körüli mennyiséget.
Akadnak ugyanakkor rizikótényezők, amelyek fennállása esetén kellő bevitel ellenére is kialakulhat hiányállapot. Ennek oka, hogy egyes betegségek és gyógyszerek csökkenthetik a magnézium felszívódását a bélrendszerben, vagy fokozhatják a kiválasztását. A bármilyen okból tartóssá váló hányás és hasmenés, az olyan bélrendszeri kórképek, mint a Crohn-betegség és a cöliákia , továbbá a nem megfelelően kezelt 2-es típusú cukorbetegség és az alkoholizmus egyaránt fokozott kockázatot jelent. Szintén számolni kell a magnéziumhiány kialakulása megnövekedett veszélyével időseknél. A kor előrehaladtával romolhat ugyanis az ásványi anyag felszívódása és több magnéziumot választhatnak ki a vesék, valamint az étrendi magnéziumbevitel is alacsonyabb volumenű lehet, mint fiatalok esetében. Emellett időseknél gyakrabban fordulnak elő olyan betegségek és gyógyszeres kezelések, amelyek önmagukban is kockázati tényezőt jelentenek.
Hogyan ismerhető fel a magnéziumhiány?
A magnézium szintje laboratóriumi vérvizsgálattal ellenőrizhető. Kezdeti hiányállapotra hívhatja fel a figyelmet az étvágytalanság, émelygés, hányás, fáradtság és gyengeség. A hiány súlyosbodásával testszerte kellemetlen zsibbadás, bizsergés, izomrángások és -görcsök, rohamok, szívritmuszavarok és koszorúérgörcsök ( angina ) alakulhatnak ki. Súlyos magnéziumhiány esetén pedig felborulhat a kalcium és a kálium háztartása a szervezetben, hiányt előidézve mindkét ásványi anyag esetében. Klinikailag is jelentős káliumhiány esetén például az érintettek több mint felénél kimutatható a magnéziumhiány. Ilyenkor a két hiányállapotot egyidejűleg kell kezelni. A káliumhiány lehetséges tünetei igen hasonlóak a magnéziumhiányéhoz, kiegészítve azokat fokozott vizeletürítéssel, akár szélsőségesen alacsony vérnyomással, illetve erős szívdobogással.
A magnéziumhiány kezelésében és megelőzésében egyaránt fontos szerep jut az ásványi anyagot tartalmazó, szájon át szedhető, vény nélküli gyógyszereknek. A kockázati csoportokba tartozók számára különösen javasolt lehet étrendi magnéziumbevitelük kiegészítése a hiányállapot és annak következményei elkerülése érdekében. Egyes szívpanaszok kezelésére ugyancsak javasolhat a kezelőorvos magnézium- és káliumpótlást. Előírásszerű alkalmazás mellett magnéziumtúladagolástól nem kell tartani, mert a vesék szükség esetén a vizelettel kiválasztják a felesleges magnéziumot.
