A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár „négyes fogatként” is lehetne aposztrofálni a jelenséget. A tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, amelynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak. A veszélyeztetett típusba tartozók főleg törzsre, hasra híznak: esetükben alma típusú elhízásról beszélünk, amit a laikusok gyakran csak sörhasként emlegetnek.
A túlsúly mértéke azonban nem mindig egyenesen arányos az anyagcserezavarok súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is kifejezett anyagcsere-változással jár együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés, illetve a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, magas vérzsírszint és cukorbetegség legsúlyosabb szövődményei pedig a szívinfarktus és a stroke. Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is.
Hogyan alakul ki az ördögi kör?
A magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak a növekvő ellenállást leküzdve tudja a testen átpumpálni a vért, sőt, a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízással küzdőknél a hastájékon elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakulhat ki. Ha pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, azt a szervezet inzulinhiányként éli meg, emiatt – a hiányt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó – még több inzulint termel.
A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több mint felénél is jelen van. Az ördögi kör tehát itt is tetten érhető, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ezáltal megemelve a folyadék mennyiségét az érpályákban, ami tovább súlyosbítja a magas vérnyomást. A védő HDL-koleszterinszint csökkenése és az ártó LDL-koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés az érrendszer rugalmasságát csökkenti, ami a magasvérnyomás-betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek.
A folyamatok tehát összefüggnek és szerteágaznak, ezért valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert egyes elemei nem pusztán megemelik, hanem mintegy megháromszorozzák a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, annál 14-15-ször nagyobb eséllyel lépnek fel az egyre súlyosabb szövődmények.
A legfontosabb kezelési módok
A metabolikus szindróma minden elemét lehetőségünkben áll befolyásolni táplálkozással, mozgással, illetve ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. A komplex életmódterápia a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt, idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette.
„A szívinfarktus, az agyi katasztrófa és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát mindenképpen érdemes egy kivizsgálással felmérni, és ha szükséges, csökkenteni is azt. A kardiológiai viziten túl érdemes elvégeztetni egy nagylaborvizsgálatot, egy nyugalmi- és egy terheléses EKG-t, egy szívultrahangot és egy arteriográfiás érállapotfelmérést. Ezekre az eredményekre már szakszerű életmódbeli iránymutatás és szükség esetén orvosi kezelés épülhet” – hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: