A szívritmuszavarnak számos formája létezik, és többféle kockázati tényező is vezethet a kialakulásához. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy melyek ezek a rizikófaktorok, vagyis mi válthatja ki a szívritmuszavart, és miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás a személyre szabott kardiológiai terápia meghatározásához.
Minél idősebb valaki, annál veszélyeztetettebb
A hosszú távú követéses vizsgálatok közül a legelső és máig a legnagyobb jelentőségű szívvizsgálat az 1948-ban megkezdett és 38 éven keresztül zajló Framingham-kutatás (angolul Framingham Heart Study ) volt. Céljaként a keringési (kardiovaszkuláris) betegségek közös jellemzőinek, illetve háttértényezőinek feltárását határozta meg. Az évtizedek során gyűjtött információk elemzéséből azonosították a keringési betegségek legfontosabb kockázati tényezőit: a magas vérnyomást , a magas vérzsírszintet , a dohányzást, elhízást, cukorbetegséget és a mozgásszegény életmódot. A statisztikai adatok összevetése után arra is fény derült, hogy a szívritmuszavar az életkorral is összefügg. Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy minden 10 évvel idősebb korcsoportban megduplázódott a pitvarfibrilláció (súlyos szívritmuszavar) előfordulása, a 10 évvel fiatalabb korosztályhoz képest (a 80 éves korosztályra elérve a 10 százalékos arányt). A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a normális vérnyomással rendelkező egyénekhez képest a magas vérnyomással küzdő férfiaknak 80 százalékkal, a nőknek 70 százalékkal nagyobb a rizikója pitvarfibrilláció kialakulására.
Mi áll a szívritmuszavar hátterében?
Elképzelhető, hogy az elváltozás "szív eredetű", tehát a szív szerkezetében, illetve működésében állapítható meg zavar, de az is előfordul, hogy szíven kívüli ok található a háttérben. Ilyen lehet például a magas vérnyomás, a krónikus tüdőbetegség, a pajzsmirigybetegség, vagy az alvási apnoé. A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik továbbá a 60 évnél magasabb életkor, a mértéktelen alkohol, és serkentőszerek fogyasztása, egyes súlyos fertőzések, valamint szerepet játszhat még a kialakulásában a túlsúly, az érelmeszesedés, a magas koleszterinszint és a családi halmozódás is. "Látható tehát, hogy a szívritmuszavar mögött számos ok állhat, ezért ennek pontos meghatározása és kivizsgálása alapos orvosi munkát igényel" - tudjuk meg Dr. Vaskótól.
Hogyan történik a kardiológiai kivizsgálás?
Ennek során a kardiológus felveszi az anamnézist, azaz kikérdezi a beteg kórtörténetét és rákérdez az esetleges családi halmozódás lehetőségére. Ezután kerül sor vérnyomásmérésre, majd egy komplett laboratóriumi vizsgálatra, amelynek során nézik a vérzsírok, a vércukor és a húgysav szintjét a máj- és vesefunkciót is. A laborvizsgálat része a pajzsmirigyhormon szintjének vizsgálata is, mivel a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése - egy sor kardiológiai panasz hátterében állhat.
Hogyan zajlanak a műszeres vizsgálatok?
A műszeres vizsgálatokat általában a nyugalmi 12 elvezetéses EKG vizsgálat indítja, amely kimutatja a különböző ritmuszavarokat, vezetési zavarokat és egyéb eltéréseket is. A terhelésre jelentkező ritmuszavar, illetve a szív-vérellátási zavar a szív terheléses EKG vizsgálatával diagnosztizálható. Ennek során fokozatos mértékben terhelik a beteget, szobakerékpáron, futószalagon, vagy evezőpadon. A terheléses EKG vizsgálat segít eldönteni, hogy van -e a hátterében szív vérellátási zavar. A szív ultrahang vizsgálatával meg lehet állapítani a szív üregeinek méretét, a falak, illetve a vért irányító billentyűk mozgását, betegségeit. A szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítésére pedig, a Holter vizsgálatot alkalmazzák.
A szívritmuszavar pontos oka csak alapos kikérdezéssel és vizsgálatokkal deríthető ki
"Összegezve tehát látható, hogy a szívritmuszavart számos betegség okozhatja, ráadásul nagyon sok fajtája van, legalább százféle ritmuszavar ismert. Ezért a személyre szabott terápia megkezdése előtt nagy gondot kell fordítani az alapos kikérdezésre és a fizikális, valamint a műszeres vizsgálatokra is, hogy a betegség pontos hátterét feltérképezhessük, és meghatározhassuk a szív állapotát javító, illetve helyreállító terápiát" - magyarázza Dr. Vaskó Péter.
Forrás: Kardioközpont
