Ha gyakran tapasztaljuk azt, hogy a környezetünkben senki más nem fázik rajtunk kívül, akkor érdemes alaposan kivizsgáltatni magunkat. A háttérben ugyanis akár betegség is állhat - a care2.com összegyűjtötte a legjellemzőbb mögöttes tényezőket.
Pajzsmirigy-alulműködés
A fázékonyság egyik leggyakoribb oka a pajzsmirigy alulműködése. Ilyenkor az anyagcsere lelassul, és ennek köszönhető, hogy folyamatosan fázunk. Ha erre a betegségre gyanakszunk, keressük az olyan kísérő tüneteket , mint a száraz bőr, a kimerültség, a hajhullás, a székrekedés és a hízás.
Vérszegénység
A vérszegénység is fázékonyságot okozhat. Ilyenkor ugyanis nincs elég vörösvérsejt a szervezetben, hogy elegendő oxigént szállítson mindenhová, ennek hatására pedig lelassulhat a végtagokban a keringés.
Fogyás
Nagymértékű fogyás után is tapasztalhatjuk, hogy gyakrabban fázunk, mint korábban. Ilyenkor a testzsír mennyiségének csökkenése miatt fokozottan érzékennyé válunk a hidegre. Emellett súlyvesztéskor olyan hormonális és anyagcsere-változások is bekövetkezhetnek, amelyek szintén fázékonyságot okoznak.
Raynaud-szindróma
A Raynaud-szindróma nevű betegség a kéz és a láb ujjainak keringésére hat. Jellemző tünete az ujjak megdagadása, valamint a gyakori fázás. Bizonyos esetekben a végtagok elkékülnek és el is zsibbadnak. Ez főként akkor fordul elő, ha hirtelen hidegebb környezetbe kerül a beteg.
Érelmeszesedés
Érelmeszesedés során a verőerek rugalmas fala kalciumlerakódás miatt megkeményedik, ezért a keringés elégtelenné válhat, és idegkárosodás léphet fel. Ennek a tünete is lehet az extrém fázékonyság.
Cukorbetegség
A cukorbetegségre szintén jellemző a gyakori fázás. Ebben az esetben a keringési zavarok mellett a betegség miatt kialakult veseproblémák tehetik fázékonnyá a beteget. Ha diabéteszre gyanakszunk, érdemes figyelni a kísérő tüneteket, mint a gyakori vizelés, a fáradtság, a homályos látás és a fokozott szomjúságérzet.
