Eutanázia: a méltó halál lehetősége vagy etikátlan döntés?

Mint alkotmányjogász, aki gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedett, a lehető leghitelesebben vállalta a méltó halál lehetőségét kínáló eutanázia engedélyeztetésének ügyét Karsai Dániel. Életének utolsó két éve és halála hatalmas felkiáltójelet hagyott a magyar társadalom és politika lapjain.

Szeptember 28-án hunyt el Karsai Dániel, és jelenleg kérdéses, hogy miképp folytatódik az általa kezdett harc, de várhatóan nem marad nyom nélkül. Aki ült valaha csontvázzá soványodott, daganatos betegségben szenvedő, szeretett személy mellett az ágyban, vagy végignézte, hogyan lesz beszéd- és mozgásképtelen egy rokona, az átérezheti, hogy a méltó halál kérdése milyen kiemelt súllyal bír.

Karsai Dániel Fotó: Vörös Szilárd Central fotó
Karsai Dániel Fotó: Vörös Szilárd Central fotó

Kevesen vannak, akik el tudják mondani mások – akár széles nyilvánosság előtt –, milyen az, amikor „testbe zárva” léteznek, és megszűnik a valós kapcsolatuk a külvilággal. Hallanak, látnak, és nem tudnak reagálni. Egy egészséges ember számára nehéz elképzelni ezt az élethelyzetet - ezért hatalmas jelentőségű Karsai Dániel különösen hiteles kiállása az eutanázia mellett.

A több országban bevezetett eljárás, vagy az asszisztált öngyilkosság lehetősége sok ember számára biztosítja a megnyugtató és békés távozás lehetőségét.

Mit nevezünk eutanáziának?

A gyógyíthatatlan beteg halálának, a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő (aktív vagy passzív) meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás: ez az eutanázia. A legtöbb országban törvénybe ütközik, és börtönbüntetést vonhat maga után. Az alábbi típusai ismertek:

Önkéntes: Az eutanáziát az érintett beleegyezéssel hajtják végre. Az önkéntes eutanázia jelenleg legális Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Kolumbiában, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban és Új-Zélandon, valamint az Egyesült Államok néhány államában.

Nem önkéntes: Ha az eutanáziát olyan személyen hajtják végre, aki aktuális egészségi állapota miatt nem tudja beleegyezését adni. Ebben a helyzetben a döntést egy másik, arra feljogosított személy hozza meg az egyén nevében.

<span>Passzív és aktív eutanázia </span>

Az alkalmazott eljárás módja szerint kétféle eutanázia létezik.

A passzív forma az, amikor az életfenntartó kezeléseket visszatartják. Ha az orvos növekvő dózisú erős fájdalomcsillapító gyógyszereket, például ópiátokat ír fel, az végül halálos lehet a betegre nézve.

Aktív eutanáziáról akkor beszélünk, amikor egy személy közvetlen beavatkozással (saját kezűleg) meggyorsítja vagy előidézi egy másik személy halálának bekövetkeztét, annak vagy gondviselőjének tényleges, esetleg feltételezett kívánságára.

Asszisztált öngyilkosságnak azt nevezik, amely során valaki gyógyszeres segítséget kap, hogy véget vessen saját életének. Ilyenkor általában az orvos által segített öngyilkosságról van szó - a szakember felírja a halálos gyógyszeradagot.

Az asszisztált öngyilkosság bizonyos országokban legális, természetesen szabályozott körülmények között. Többek között Kubában, Kolumbiában, Ausztriában, Belgiumban, Kanadában, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában, Új-Zélandon, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, az Egyesült Államok egyes részein és Ausztráliában.

Mindkét fogalom (az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság) a halálhoz való jog fogalma alá tartozik. A halálhoz való jog az a meggyőződés, hogy az embereknek joguk van meghalni, akár az öngyilkosság, akár az eutanázia különböző formái, akár az életmentő orvosi kezelés elutasítása miatt.

Az eutanázia csak akkor önkéntes, ha a beteg mentálisan ép. Fotó: Getty Images
Az eutanázia csak akkor önkéntes, ha a beteg mentálisan ép. Fotó: Getty Images

„Nem adok halálos szert senkinek, aki kérte”

Az emberiség történelme során bizonyos időkben bevett gyakorlat volt a „jó halál”. Az orvos számára ez azt jelentette, hogy együttérzően gondoskodik a betegről, enyhíti a fájdalmat és a szenvedést. Az ókor orvosai azonban akár a beteg halálát is okozhatták. Hippokratész esküje (Kr. e. 500) volt az első próbálkozás arra, hogy meghatározzák az orvosi gyakorlatot irányító etikai elveket. Ebben az orvost gyógyítóként határozzák meg, elutasítva a halál kiváltójának szerepét. Ugyan a hippokratészi esküt ma is elmondják a frissen végzett orvosok, szövegét átalakították a mai kor elvárásai szerint. (Jelenleg Pakisztán az egyetlen ország, ahol még változatlan formában mondják el az orvosok a hippokratészi szöveget.)

„Amit a legmagasabb és legcsodálatosabb emberi tulajdonságnak tartunk, az összefügg azzal, ahogyan reagálunk a fájdalomra és a szenvedésre, valamint a halálra. Hogy szembenézünk vele, és engedünk neki. … Aki nem nézett szembe a szenvedéssel vagy a halállal, annak nincs mélysége. Az a képességünk, hogy megtapasztaljuk ezeket az érzelmeket, az, ami potenciálisan összeköt bennünket minden más emberi lénnyel, élőkkel és halottakkal egyaránt” (Fukuyama 2003)

Az eredeti eskü szövege többek között a következő mondatot is tartalmazta:

„Nem adok halálos szert senkinek, aki kérte, és nem teszek erre vonatkozó javaslatot.”

A halálhoz való jog mozgalma a múlt század második felében kezdődött Európában, Hollandia rendelkezik a legszélesebb körű gyakorlati tapasztalattal e területen. Ott az önkéntes eutanázia és az orvosok által segített öngyilkosság 2002 óta törvényes, de a bíróságok már 1984 óta engedélyezték eseti szinten.

A modern, nyugati kultúrában a fájdalmat és a szenvedést gyalázatosnak és méltatlannak tekintik, és ragaszkodnak ahhoz, hogy ezeket bármilyen eszközzel megállítsák. Noha az indíttatás, hogy valaki méltón távozhasson az életből és ne kínok között, akár a családja számára hosszú évtizedek gondoskodását kívánó tehetetlen állapotban, érthető szándék, ugyanakkor számos ellenérv felhozható. Legtöbbször vallási érvekkel, az élet szentségére való hivatkozás merül fel.

Mellette

A választás szabadsága: A jogvédők azzal érvelnek, hogy egy személynek meg kell hagyni a lehetőséget a döntésre.

Méltóság: Mindenki számára biztosítani kell a méltó halálhoz való jogot.

Közvetlen érintettek: Sokan, akik szemtanúi mások lassú halálának, úgy gondolják, hogy meg kell engedni az asszisztált halál lehetőségét.

Életminőség: Csak a beteg tudja igazán, hogyan érzi magát, és hogy a betegséggel valamint az elhúzódó halállal kapcsolatos fizikai és érzelmi fájdalmak milyen hatással vannak az életminőségére.

Ellene

Az orvos szerepe: Előfordulhat, hogy az orvosok nem hajlandók kompromisszumot kötni szakmai szerepükben, különösen a Hippokratészi eskü fényében.

Erkölcsi és vallási érvek: Számos vallás az eutanáziát a gyilkosság egy formájának tekinti, és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja.

A beteg kompetenciája: Az eutanázia csak akkor önkéntes, ha a beteg mentálisan ép, tisztán érti a rendelkezésre álló lehetőségeket és következményeket, és képes kifejezni a szándékát.

Lehetséges felépülés: Olykor a beteg minden észérv ellenére felépülhet.

Palliatív (életvégi) ellátás lehetősége: A megfelelő ellátás szükségtelenné teheti az eutanáziát. A palliatív ellátás során az a cél, hogy a beteg szenvedést okozó tüneteit minél inkább csökkentsék, és a lehető legjobb életminőséget érjék el.

Hogyan zajlik valójában az eutanázia?

Azokban az országokban, ahol engedélyezett az eutanázia vagy az asszisztált öngyilkosság bármely formája, jól körülhatárolt feltételrendszer alapján születik meg a döntés az érintett haláláról.

Az aktív eutanázia általában gyógyszeres kezelést takar. Egy átmeneti elbódítást, altatást követően adják be a halált okozó szert.

A passzív eutanázia akkor következik be, amikor a beteg meghal, mert az orvosok vagy nem tesznek meg valamit, ami a beteg életben tartásához szükséges, vagy abbahagyják a beteg életben tartásához szükséges tevékenységeket. Vagyis:

  • kikapcsolják az életfenntartó gépeket;
  • nem végzik el az élethosszabbító műtétet;
  • nem adják tovább az élethosszabbításhoz szükséges gyógyszereket.

A mai napig sok vita van nemcsak a politika, társadalom, de az orvosok között is a témában.
A palliatív ellátás rendszerében a betegre nem úgy tekintenek, mintha közeledne a halála, hanem az adott pillanatban szeretnék a lehető leghatékonyabban csökkenteni a szenvedését. Ha ez az ellátási forma kiszélesedhetne, nagyobb egészségpolitikai és társadalmi megbecsülést kapna, számtalan esetben nyújthatna segítséget a családok és betegek számára.

Hazánkban Karsai Dániel küzdelmének fényében több közvélemény-kutatást is tartottak a kérdésről.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által 2023 novemberében elvégzett mérés szerint a magyar lakosság kétharmada támogatja az eutanáziát, ezen belül 47% az aktív formát is. Az eutanázia kérdésével kapcsolatban a nők, a harminc év felettiek, az iskolázottabbak, a nagyobb településen élők az elfogadóbbak.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Emlőrák: több ezer életet menthetne meg a korai felismerés
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +11 °C
Minimum: +0 °C

Általában fátyolfelhős, napos idő várható, az északkeleti, keleti tájakon lehet vastagabb a magasszintű felhőzet, arrafelé jobban szűrheti a napsütést. Az összeáramlási zóna szakadozott felhőzete a nyugati, délnyugati tájak fölé tevődik, de délutánra ott is csökken a felhőzet. Estére az ország nagy részén kiderül az ég. Csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 13 fok között alakul. Ez mindenesetre hidegfrontot jelent, így az arra érzékenyek számíthatnak tünetekre.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra