Mennyire gyakran szoktuk tükör előtt megvizsgálni az anyajegyeinket? Pedig nem ártana minél gyakrabban elvégezni az önvizsgálatot, s ha bármi furcsát észlelünk, orvoshoz fordulni. A bőrrák ugyanis a leggyakoribb daganat Magyarországon. Ám ha idejében felismerik, a betegség csaknem minden esetben gyógyítható.
"A melanóma az egyik legrosszabb indulatú daganatféle, akár fél év alatt képes áttétet adni: gyakori eset, hogy a bőrön még semmilyen elváltozás nem észlelhető, ám a belső szervekben már burjánzanak a rákos sejtek" - mondta a hvg.hu-nak Sipos Tamás bőrgyógyász, hozzátéve, hogy a bőrdaganat miatti halálozások túlnyomó többségéért a melanóma felelős, noha az egyik legegyszerűbben felfedezhető, kiszűrhető és megelőzhető daganat, korai felismerés esetén pedig jól gyógyítható.
Ennek ellenére Magyarországon évente több mint ezren halnak meg melanóma miatt, akik közül sajnos sokan fiatalok. A melanóma ugyanis a 20-30 éves korosztály leggyakoribb daganata, míg a 25-30 éves korú nők között az első, a 30-35 évesek esetén a második helyet foglalja el a rákhalálozási listán. Egyre több bőrdaganatot diagnosztizálnak évente, az elmúlt húsz év során több mint duplájára emelkedett az ilyen megbetegedések száma. Míg 1960-ban hatszáz ember közül egynél alakult ki ilyen daganat, addig 1985-ben már 150 emberre jutott egy, napjainkban pedig 75 emberből élete során egynek melanómája lesz. Előzetes becslések szerint pedig 2010-re már 50 közül egy embernél diagnosztizálnak majd melanómát.
Sipos doktor szerint a bőrdaganat legveszélyesebb formája, a melanóma malignum a bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból fejlődik ki. Egyre gyakoribb előfordulásáért megváltozott életmódunk tehető felelőssé: erősebb, illetve károsabb a napsugár, a kelleténél többet járunk szoláriumba, a stressz pedig a mindennapok természetes velejárója lett. A környezeti hatások mellett nagyban függ a genetikai hajlamtól is, hogy kinél alakul ki nagyobb valószínűséggel melanóma. Figyelmezető jel, ha a családban már előfordult bőrdaganat, de az is, ha sok, illetve furcsa alakú és színű anyajegyek éktelenkednek a testünkön. Hajlamosabbak a rák e fajtájára a világos bőrűek és hajszínűek, illetve azok, akik csak időnként élvezik a napot, de akkor intenzíven: ha valaki egész évben az irodában ül, majd szabadsága nagy részét a tűző napon tölti, ne csodálkozzon, ha bőre "sokkot" kap.
A rosszindulatú bőrdaganat kialakulása a bőr rendszeres ellenőrzésével megelőzhető, vagy igen korai állapotban felismerhető - hangsúlyozza Sipos doktor, majd gyorsan hozzáteszi: minél korábban fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A rendszeres önvizsgálat mellett bőrgyógyászati ellenőrzéssel előzhető meg a baj. Igaz, hogy szakavatott bőrgyógyász számára a szabad szemmel történő vizsgálat is árulkodik az anyajegy jó- vagy rosszindulatúságáról, ám bizonyos elváltozásokról csak speciális bőrmikroszkóp segítségével dönthető el, el kell-e távolítani vagy sem.
"Nemrég hallottam egy újfajta bőrdiagnosztikáról, s mivel a hónaljamon volt egy nagyobb anyajegy, amit szőrtelenítéskor többször megsértettem, biztos voltam benne, hogy ez nagyon nincs így jól. A vizsgálatok eredményei igazolták, hogy nem volt alaptalan a félelmem. Az orvos szerint gyakorlatilag rászoktattam az anyajegyet az osztódásra, ami növelte a melanóma kialakulásának rizikóját. Az anyajegyet levetettem, a többiről pedig kiderült, hogy nem veszélyesek" - mesél a nemrégi beavatkozásról P. Lilla.
"A vizsgálat során egy speciális géppel beszkennelik az összes anyajegyet, amit egy számítógépes szoftver analizál és tárol. Ez persze bőrgyógyász onkológus felügyelete mellett történik, s ha bármi gyanúsat találnak, megbeszélik, hogyan tovább. De még ekkor is én döntöm el, hogy mit szeretnék: elfogadom az ő diagnózisukat, s levetetem a rizikós anyajegyet, vagy esetleg más orvoshoz fordulok" - mesél magáról a vizsgálatról a fiatal páciens.
Éppolyan fontos, mint a tüdőszűrés
"A számítógépes anyajegydiagnosztika szerepe mindenképpen a megelőzés: ugyanúgy, ahogy elmegyünk nőgyógyászhoz, mellrák- vagy tüdőszűrésre, ezt is be kell iktatni az életünkbe" - hangsúlyozza Sipos doktor, aki ugyanakkor elismeri: igencsak visszatartó erő, hogy nem a tb által támogatott szűrésről van szó, amely csak két helyszínen, Budapesten és Szegeden érhető el. Ám tervezik, hogy hamarosan a nagyobb városokban, illetve megyeszékhelyen is elérhető lesz az új bőrvizsgálat. A háromnegyed órás vizsgálat ára 15-20 ezer forintba kerül attól függően, hogy kevesebb vagy több anyajegy található az illető testén. Ha minden rendben van, akkor azt tanácsolják, egy-két év múlva érdemes újra eljönni, ám ha találnak rizikós anyajegyet, amit még nem kell levenni, de érdemes figyelni, akkor féléven belül ismét elvégezik a szűrést. (Az American Cancer Society a 20-40 év közöttiek számára 3 évente, 40 év felett évente ajánlja bőrgyógyászati vizsgálat elvégzését.)
Manapság divat a nemkívánt anyajegyek levetetése - tudjuk meg Sipos Tamástól, aki szerint fölösleges eltávolítani a teljesen ártalmatlan pöttyöket, mert a szépülni vágyó a végén olyan lesz, mint a beirdalt keszeg; ugyanis bármilyen jó szakember végzi is a beavatkozást, mindenképpen marad heg. Indokolt esetben viszont mindenképp vállalnia kell a páciensnek a beavatkozást. Az anyajegy változása figyelmeztető jel lehet, érdemes tehát azonnal bőrgyógyászhoz fordulni, ha a színe - sötétedik, világosodik, többszínűvé válik-, mérete vagy környezete - bevörösödik, megduzzad - megváltozik. Meg kell mutatni szakembernek akkor is, ha viszketés, égő érzés, netán fájdalom jelentkezik, vagy vérezni, váladékozni kezd az addig teljesen ártalmatlan anyajegy.
A melanóma kockázata jóval kisebb, ha a bőrt fokozatosan készítjük fel a napozásra. Az UV-A sugarak felelősek a napfény barnító hatásáért, de ugyanezek a hullámok okozzák a bőr korai öregedését, ráncok, pigmentfoltok kialakulását is. A napfény UV-B tartalma miatt jön létre a napégés, bőrvörösödés, és ezek a sugarak felelősek legnagyobb részben a rákkeltő hatásért is. Az UV-A sugárzás 70 százaléka, és az UV-B sugárzás 80 százaléka délelőtt 10 és délután 14 óra között éri el a Földet. Íme néhány jótanács, hogyan védjük bőrünket a káros napsugaraktól.
- Használjunk magas faktorszámú (legalább 30 SPF) naptejet, amelyet érdemes a napozás előtt legalább fél órával felvinni a teljes bőrfelületre; ezt néhány óránként ismételjük meg, főleg, ha közben fürdünk, úszunk.
- Viseljünk fejfedőt, széles karimájú kalapot, illetve UV-szűrős napszemüveget.
- Tartózkodjunk minél többet árnyékban, s lehetőleg minél kevesebbet a tűző napon.
- A szabadban végzett elfoglaltságainkat tervezzük úgy, hogy lehetőség szerint elkerüljük a legnaposabb, délelőtt 10 és délután 4 óra közötti időszakot.
- Naponta fogyasszunk antioxidánst tartalmazó táplálékokat vagy táplálékkiegészítőt (pl. E-vitamin, A-vitamin).
