A vizeletinkontinencia okozta kellemetlenségekre sokan úgy reagálnak, hogy drasztikusan visszafogják a napi folyadékbevitelüket. Csakhogy bármennyire racionálisnak tűnik is, miszerint ha kevesebbet iszunk, kevesebbet járunk majd a mellékhelyiségbe is, ez egy rendkívül rossz stratégia a helyzet kezelésére. Az emberi szervezetnek ugyanis mindenképpen szüksége van megfelelő folyadékpótlásra, hiszen a víz esszenciális összetevő az egészség és általában véve az élet fenntartásához.
Mindemellett a pontos szükséglet meghatározása közel sem egyszerű feladat, mivel arra számos tényező kihatással van, kezdve az életkortól és a testméretektől az időjáráson át egészen a fizikai aktivitásig. Ráadásul folyadékot nem csupán italokkal, de ételekkel is fogyasztunk, illetve testünk oxidatív folyamatai során is képződik víz. Összességében jó mankó lehet mindemellett az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2010-es ajánlása, amely felnőtt férfiak számára átlagosan napi 2,5, míg nők számára 2 liter víz bevitelét javasolja.
Kockázatos élénkítők és ízesítők
Nem mindegy persze, hogy milyen italokat veszünk magunkhoz, egyes összetevők ugyanis valóban vízhajtó hatásúak, ezáltal pedig vizeletürítésre késztethetik a szervezetet. Miközben a tiszta vizet is érdemes - arányosan elosztva - a nap során kisebb adagokban inni, bizonyos frissítők kifejezetten kerülendőnek vagy legalább mértékkel fogyasztandónak számítanak inkontinenciával küzdők számára. A koffein például farmakológiailag aktív vegyület, amely azon túl, hogy jó hatással van mentális teljesítőképességünkre, fokozza a húgyhólyag működését is, ezáltal növelheti a késztetést és a vizeletürítés gyakoriságát. Alighanem a legtöbben a kávéra asszociálnak a koffein hallatán, de érdemes megjegyezni, hogy emellett számos teaféle, üdítő- és energiaital, valamint a kakaó és ezáltal a csokoládé is tartalmazza ezt az összetevőt.
Szintén súlyosbíthatja az inkontinenciás panaszokat az alkohol, amely az agy és a húgyhólyag közötti kommunikációban vált ki zavarokat, megnehezítve ezzel a normális vizelet-visszatartást, egyben vízhajtóként serkenti a vizeletkiválasztást is. Mindkét hatás elsősorban a bevitt alkohol mennyiségétől függ, tehát nem csupán az egyben magas folyadékbevitelt is jelentő italok okozhatnak nehézségeket, mint a sör, a bor, a pezsgő vagy egyes koktélok, hanem a töményebb szeszes italok is.
Persze, az egyéni adottságok ezen a téren szintén sokat nyomnak a latban, hiszen megeshet, hogy valaki már egyetlen pohár cider után is azonnal késztetést érez, hogy kimenjen a mosdóba, míg másoknál két-három pohár vörösbor elfogyasztása sem jár számottevő ingerrel. Inkontinens betegeknek sem kell tehát feltétlenül örökre és teljesen megvonniuk maguktól az alkoholt, de mindenképpen javasolt lassan, fokozatosan felfedezni a határaikat, azaz hogy mi az a mennyiség, amelyet még biztonsággal elfogyaszthatnak.
Akad még egy fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni italválasztáskor : a kóla ugyanis nem pusztán koffein-, a pezsgő pedig nem egyedül az alkoholtartalma miatt nem ajánlott vizelettartási nehézségekkel küzdők számára. A szénszavas italok egyedi jellegét adó szén-dioxid ugyanis irritálhatja az egyébként is érzékeny húgyhólyagot, ami ugyancsak a panaszok súlyosbodásához vezet. Eszerint tehát még egy ártalmatlannak tűnő szóda is okozhat kellemetlen meglepetéseket.
Sőt hasonló okokból óvatosnak kell lenni általában véve a savas ételekkel és italokkal, így például a citrusfélékkel és a citrusos gyümölcslevekkel, valamint a paradicsommal és bármivel, ami ebből a közkedvelt zöldségből készül. Végül, de nem utolsósorban irritációt válthatnak ki a csípős élelmiszerek is. Újfent érdemes persze hangsúlyozni, hogy a felsoroltakat nem kell teljesen kiiktatni az étrendünkből, de fontos, hogy kikísérletezzük, milyen mennyiségekkel tud zökkenőmentesen megküzdeni a szervezetünk.
A panaszok meglepő forrása
A vizeletinkontinencia kapcsán nemcsak a húgyhólyag optimális működésére kell odafigyelni, hanem a bélrendszerére is. Belső szerveink meglehetősen helytakarékosan helyezkednek el a testünkben, ezáltal bármely képlet ideiglenes vagy tartós megnagyobbodása, elváltozása kihathat más szervek működésére is. A vastagbél utolsó szakasza, a szigmabél és a végbél például a húgyhólyaggal osztozik a kismedence szűk térfogatán. Ebből kifolyólag utóbbi tároló- és ürítőképessége akkor a legjobb, amikor az említett bélszakasz üres. Az itt megjelenő széklet ugyanakkor a hólyagot is nyomja, így vizeletürítési késztetést provokálhat ki, különösen, ha ez az állapot hosszabb időn keresztül fennáll. Magyarul mondva, székrekedés esetén a vizeletinkontinencia tünetei is súlyosbodhatnak - már csak emiatt is fontos hát, hogy megőrizzük az egészséges bélműködést.
Általánosságban véve elmondható, hogy a székrekedés elsősorban helyes étrenddel és táplálkozási szokásokkal kerülhető el. Hasznos, ha egyszerre csak kis mennyiségű ételt veszünk magunkhoz, azaz érdemes inkább naponta többször, visszafogottabb adagokban étkezni. Emellett kerülni kell azokat az ételeket, amelyek lassíthatják a bélmozgást, mint a kakaó és a csokoládé vagy a finomlisztből készült pékáruk, viszont ügyelni kell a megfelelő rostbevitelre. Élelmi rostoknak azokat a növényi sejtalkotó összetevőket nevezzük, amelyek ellenállnak az emberi emésztőenzimeknek. Emészthetetlen anyagként a rostok jelentősen megnövelik a béltartalom térfogatát, ezáltal felgyorsítják az áthaladási idejét a bélrendszeren keresztül. A szükséges rostmennyiséget gyümölcsökből és zöldségekből, illetve azokból készült élelmiszerekből biztosíthatjuk testünk számára. A rostbevitel mellett kiemelten kell ügyelni a megfelelő folyadékpótlásra is.
