A neuropátiás (idegi) fájdalmat - amely érzéskieséseket, rendellenes spontán fájdalmakat, vagy valamilyen inger által kiváltott fájdalmat jelent - több lépcsőben és több módszerrel diagnosztizálják. A vizsgálat célja a fájdalom jellegének tisztázása és a fájdalom hátterében álló betegség felderítése. A diagnózishoz a következő lépéseken keresztül lehet eljutni:
- kórtörténet
- az általános és neurológiai vizsgálat
- laboratóriumi, képalkotó, elektrofiziológiai vizsgálat
- bizonyos esetekben bőrbiopszia
Fizikális vizsgálat: ecsettől a fogpiszkálóig
A diagnózis felállításának első lépése a panasszal rendelkező páciens kikérdezése: ekkor tisztázni kell a fájdalom jellegét, helyét, erősségét és időtartamát. A neuropátiás fájdalmak felléphetnek spontán, vagy valamilyen kiváltó inger által. Az első esetben a fájdalom lehet nyilalló, villanyozó, vagy folyamatos égő érzés. A második esetben a mechanikus, hő, vagy kémiai hatással kiváltott fájdalom diagnosztizálásának egyik módszere, hogy az érintett területen végighúznak egy ecsetet, vagy tompán megnyomják, amelyek fájdalmat váltanak ki.
A fájdalom jellegének meghatározásán túl neurológiai vizsgálattal kell tisztázni a fájdalom helyét, a motoros, a szenzoros és a vegetatív tüneteket. A neurológiai vizsgálat legfontosabb része az érzésvizsgálat. A tapintást vattával, a fájdalmat tompa hegyű eszközzel (például egy fogpiszkálóval), a hőérzést változtatható hőmérsékletű tárgyakkal, a vibrációs érzést hangvillával lehet vizsgálni. A fájdalmat skálák segítségével lehet mérni.
Eszközös vizsgálatok: a lézertől a biopsziáig
A különböző műszeres vizsgálatoknak másodlagos a szerepe a neuropátiás fájdalom diagnosztikájában. A kvantitatív érzésvizsgálat (QST) a szabályozható erősségű külső inger által kiváltott érzet értékelésére használt módszer. Növekvő és csökkenő erősségű ingerekkel határozható meg a fájdalom és az érzésküszöb a különböző (tapintás, fájdalom, vibráció, hő) érzéskvalitásokra. A kvantitatív érzésvizsgálat alkalmas lehet a vékony rost neuropátia felismerésére és követésére. Az eljárással azonban másfajta fájdalmakban is találtak eltéréseket, ami a differenciál diagnosztikában való alkalmazását nehezíti.
Léteznek még standard elektrodiagnosztikai vizsgálatok is (pl. elektromiográfia), ám ezek nem minden esetben használhatók. Különleges módszer a lézerrel történő ingerlés hatására kialakuló kiváltott válasz (LEP) technika, amely alkalmas a bőr felszíni rétegeiben elhelyezkedő szabad idegvégződések szelektív stimulálására.
A hagyományos idegbiopszia általában nem alkalmas a fájdalmas neuropátiák diagnosztikájára. A neuropátiás fájdalmakban fontos szerepet játszó vékony idegrostok vizsgálatára egyre gyakrabban használják a "punch" bőrbiopsziát. A vizsgálat során egy speciális bőrlyukasztó segítségével 3 milliméteres bőr darabkát távolítanak el. A szövetmintában mikroszkóp segítségével ellenőrzik a vékony idegrostok sűrűségét. Kóros esetben ez a sűrűség csökken. A módszer kiválóan alkalmazható a diagnosztikában, ráadásul könnyen elvégezhető, ismétlésével pedig a betegség követésére is alkalmas. Sajnos kevés helyen érhető el! Léteznek különböző funkcionális képalkotó vizsgálatok is (fMRI, PET), ám ezek klinikai jelentősége egyelőre csekély.
Az idegi fájdalom elkülönítése a "közönséges" nociceptív fájdalomtól azért fontos, mert a két fájdalom típus kezelése eltérő, a hagyományos fájdalomcsillapítók hatástalanok az idegi eredetű fájdalmakban. A neuropátiás fájdalom azonosítására kiválóan alkalmas a DN4 kérdőív, mely itt található . Ha Ön a hét kérdés közül négyre vagy többre igennel felelt, akkor fájdalma valószínűleg neuropátiás jellegű. Kitöltés után nyomtassa ki a kérdőívet és vigye magával orvosához!
