Az Alzheimer-kór egy krónikus és gyógyíthatatlan betegség, a demencia leggyakoribb kiváltó oka világszerte. Agyunkban mintegy 100 milliárd neuron, avagy idegsejt található. Az ezek közötti kapcsolatok hatalmas kommunikációs hálózatot alkotnak, amelyre az agyi funkciók épülnek. Leegyszerűsítve minden agysejtünk olyan, mint egy apró üzem: folyamatos utánpótlást kapnak, energiát termelnek, különböző struktúrákat alkotnak, majd megszabadulnak a felesleges anyagoktól. Tudományos feltételezések szerint az Alzheimer-kór éppen abból fakad, hogy zavart okoz a sejtek üzemszerű működésében. Mindez aztán súlyos károsodáshoz, végül a sejtek halálához vezet, ezáltal visszafordíthatatlan változásokat okoz az agy kommunikációs hálózatában.
Új gyógyszer az Alzheimer-kórra
A károsodásért kétféle fehérje agyi felhalmozódását teszik felelőssé a szakértők: a béta-amiloid és tau fehérjék alkotta plakkokat. A ma elérhető legmodernebb kezelések a béta-amiloid plakkok mennyiségét csökkentve enyhítik a demencia tüneteit. Egy nemzetközi kutatócsoport a Katalóniai Biomérnöki Intézet (IBEC) és a Szecsuáni Egyetem vezetésével azonban most egészen más megközelítésben igyekszik visszafordítani a betegséget.
Mint az a katalóniai kutatóintézet közleményében olvasható, az emberi agy rengeteg energiát használ fel a szervezeten belül. Felnőtteknél a teljes energiaháztartás mintegy 20 százalékát ez a szerv igényli, míg gyermekeknél akár a 60 százalékot is elérheti az arány. Az óriási energiaigény kielégítése csak bőséges vérellátással, ennél fogva nagyon sűrű érhálózattal lehetséges.
Becslések szerint az agyban hozzávetőleg egymilliárd kapilláris fut, és szinte minden neuronnak megvan a maga közvetlen vérellátása. Eközben egyre több tudományos kutatás utal arra, hogy ezek a vérerek sokkal nagyobb szerepet játszhatnak a demencia kialakulásában, mint azt korábban gondoltuk. Sok kutató úgy véli, hogy az érrendszeri károsodás nem az Alzheimer-kór következménye, hanem a betegség progressziójának aktív szereplője. Sőt, közelmúltbeli kutatások az úgynevezett vér-agy gát leépülését is kapcsolatba hozták a kognitív hanyatlással és a toxikus fehérjék felhalmozódásával az agyban.
A vér-agy gát az agyi sejtek és vérerek védelmi hálózata, amely szabályozza, hogy mely anyagok jussanak be az agy szövetébe, illetve mely anyagok kerüljenek ki onnan. Egészséges körülmények között ez a rendszer biztosítja, hogy az agysejtek megszabaduljanak az anyagcseréjük során képződő melléktermékektől, továbbá hogy ne jussanak be a véráramból olyan káros tényezők, mint a toxinok és patogének (vírusok, baktériumok). Az említett béta-amiloid fehérjék is ilyen anyagcseretermékek. Alzheimer-kóros betegeknél megfigyelték, hogy az agy öntisztító folyamatai fokozatosan leállnak. A béta-amiloid így felhalmozódik a szövetekben, súlyosan károsítva a neuronokat.
A nemzetközi kutatócsoport olyan bioaktív nanorészecskékeket, avagy szupramolekuláris gyógyszert fejlesztett, amelynek célja a vér-agy gát helyreállítása. Ilyen módon tehát az, hogy visszaadja az agy öntisztító képességét. Az új kezelés teszteléséhez a kutatók genetikailag módosított egereken végeztek kísérleteket. A rágcsálók agyában nagy mennyiségű béta-amiloid gyűlt fel, aminek nyomán hasonló kognitív hanyatlás jeleit mutatták, mint az Alzheimer-kórral élő emberek.
A gyógyszer hatásai azonban nagyon gyorsan pozitív változást idéztek elő az állapotukban. Alig egy óra elteltével máris 50-60 százalékos csökkenést lehetett kimutatni az agyi plakkok mennyiségében. Hosszabb távon pedig még inkább biztató eredmények születtek. Az egyik kísérletben például egy 12 hónapos egeret kezeltek a kutatók. Ez az életkor a rágcsálóknál nagyjából egy 60 éves emberével egyenlő. Hat hónappal később az addigra már átszámítva 90 év körüli aggastyán éltes kora ellenére is hasonló viselkedésmintázatot mutatott, mint az egészséges példányok a laborban.
Az agyi érrendszer helyreállítása
„A hosszú távú hatás az agy érrendszerének helyreállításából fakad. Úgy gondoljuk, mindez egy kaszkádszerű folyamatként működik: amikor olyan toxikus anyagok, mint a béta-amiloid-béta, felhalmozódnak, a betegség súlyosbodik. De amint az érrendszer újra képes megfelelően működni, elkezdi kiválasztani a béta-amiloidot és más káros vegyületeket, így az egész rendszer visszanyeri az egyensúlyát. Ami figyelemre méltó, hogy a nanorészecskéink gyógyszerként működnek, és úgy tűnik, egy visszacsatolási mechanizmust aktiválnak, amely ezt az öntisztító folyamatot visszaállítja a normális szintre” – foglalta össze Giuseppe Battaglia, az IBEC kutatóprofesszora, a Signal Transduction and Targeted Therapy című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője.
Fontos hangsúlyozni, hogy bár az eredmények ígéretesek, a kutatás még csupán az állatkísérletek fázisában tart. A múltban pedig számos olyan Alzheimer-terápia, amely egereknél hatékonynak bizonyult, később megbukott a humán klinikai vizsgálatokon. Ennek ellenére a szakértők szerint a friss tanulmány egy nagyon lényeges kutatási területre hívja fel a figyelmet az Alzheimer-kórral kapcsolatban: az agy vérellátó rendszereinek és a salakanyag-eltávolító rendszerek egészségének helyreállítására.
