Akár 10 évvel korábban jelezheti az Alzheimer-kórt ez a gyakori panasz

Egy új finn kutatás szerint a fülzúgás és bizonyos típusú halláscsökkenés már évekkel az Alzheimer-kór diagnózisa előtt gyakoribb lehet az érintetteknél. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot, de újabb nyomot adhatnak a betegség korai felismeréséhez.

  • Finn kutatók szerint a fülzúgás és az idegi eredetű halláscsökkenés gyakoribb lehet az Alzheimer-kór diagnózisa előtti 6-10 évben.
  • A vizsgálat csak összefüggést mutatott ki, nem bizonyította, hogy a hallásproblémák okoznák a betegséget.
  • A halláscsökkenés a demencia egyik kockázati tényezője lehet, ezért érdemes komolyan venni a tüneteket.

Egy friss finn kutatás szerint bizonyos hallásproblémák, különösen a fülzúgás (tinnitus) és az idegi eredetű, kétoldali halláscsökkenés akár 6-10 évvel az Alzheimer-kór diagnózisa előtt is gyakoribbak lehetnek azoknál, akiknél később kialakul a betegség. A kutatók több száz, 65 éves kor előtt Alzheimer-kórral diagnosztizált ember egészségügyi adatait hasonlították össze egy több ezres kontrollcsoportéval, és azt találták, hogy a diagnózist megelőző években a fül-orr-gégészeti problémák szignifikánsan gyakrabban fordultak elő az érintetteknél – írja a Nők Lapja.

Mi magyarázhatja a hallásproblémák és a demencia kapcsolatát?

A szakemberek szerint ennek több lehetséges oka lehet. Egyrészt a hallásromlás fokozott terhelést róhat az agyra, mivel a beszéd és a környezeti hangok értelmezése több erőfeszítést igényel. Másrészt elképzelhető, hogy az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó agyi elváltozások már jóval a memóriazavarok megjelenése előtt érintik a hangfeldolgozásért felelős agyterületeket. A kutatás azonban nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, csupán statisztikai összefüggést mutatott ki.

Idősebb nő a fájó fejét fogja.
Fontos, hogy a vizsgálat nem mutatott ki ok-okozati összefüggést. Fotó: Getty Images

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az Alzheimer-diagnózist megelőző öt évben más problémák, például szédülés, depresszió, fejfájás, bizonyos pajzsmirigybetegségek és epilepszia is gyakoribbak lehetnek. Ezek a tünetek ugyanakkor önmagukban nem jelentik azt, hogy valakinél Alzheimer-kór fog kialakulni.

Nem minden fülzúgás utal Alzheimer-kórra

Fontos hangsúlyozni, hogy a fülzúgásnak és a hallásromlásnak számos, sokkal gyakoribb oka lehet, például zajártalom, gyulladás, egyes gyógyszerek mellékhatása vagy stressz. Tartós panaszok esetén azonban érdemes orvosi kivizsgálást kérni.

Miért fontos a halláscsökkenés korai kezelése?

A hallás egészségének megőrzése azért is fontos, mert a halláscsökkenést a szakértők a demencia egyik befolyásolható kockázati tényezőjének tartják. Bár a hallókészülék használata nem bizonyítottan előzi meg az Alzheimer-kórt, javíthatja a kommunikációt, segíthet megőrizni a társas kapcsolatokat, és bizonyos esetekben lassíthatja a kognitív hanyatlást.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +11 °C
Minimum: +1 °C

Északnyugat felől átmenetileg délen is erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, amiből elszórtan várható eső, zápor. Délnyugaton a legkisebb a csapadék esélye. A déli óráktól északnyugat felől csökken a felhőzet, fokozatosan kiderül az ég. Ekkor már csak északkeleten - egy összeáramlási zóna mentén - lehetnek záporok, illetve késő este a Nyugat-Dunántúlra érkező felhőzetből eshet. A szél északnyugatira, északira fordul, és több helyen megélénkül, a Dunántúlon átmenetileg megerősödik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 14 fok között valószínű. Késő este -1, +5 fok várható. A szombati időjárás a hidegfrontra érzékenyek szervezetét különösen megterhelheti.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!