Növelheti a demencia kockázatát a vérszegénység

"Hatvan százalékos kockázatnövekedésre derült fény" - összegezte Dr. Kristine Yaffe, a Kalifornia Egyetem professzora. "Az anémia és a demencia gyakorisága miatt nagyobb figyelmet kell fordítani a két egészségügyi probléma közötti kapcsolatra. Úgy gondolom, hasznos volna az idősek vérképének rendszeres ellenőrzése" - tette hozzá a szakértő.

A vizsgálat több mint 2500, hetvenes éveiben járó férfi és nő bevonásával készült, s nem bizonyítja, hogy a vérszegénység a demencia kiváltó oka. "Mivel ez egy prospektív vizsgálat volt, annyit tudunk mondani, hogy a vérszegénység összefüggésben áll a demenciával , de megfigyeléses kutatások során nem lehetünk biztosak a kapcsolat természetében. Mindent megtettünk, hogy kizárjuk a többi lehetséges magyarázatot" - nyilatkozta Dr. Yaffe.

A vörösvérsejtek feladata az oxigén szállítása a testben. Anémia esetén kevesebb oxigénhez jutnak az agysejtek. Dr. Yaffe szerint az alacsony agyi oxigénszint az összefüggés alapja. Az anémia rossz általános egészségi állapotról ugyancsak árulkodhat, okozhatja például vashiány vagy vérveszteség is. Rák, veseelégtelenség és bizonyos krónikus betegségek szintén a kialakulásához vezethetnek.

A című szakfolyóiratban közzétett tanulmány emlékezteti az orvosokat arra, hogy sokféle állapot eredményezhet demenciát, és azok megfelelő kezelése lassíthatja a szellemi hanyatlást. "Az Alzheimer-kór terjedésével kapcsolatos egyik leglényegesebb aggály, hogy néhány szakértő magából a diagnózisból indul ki, anélkül, hogy a feltérképezné a lehetséges okokat" - fogalmazott Dr. Sam Gandy, a New York-i Mount Sinai Kognitív Egészségközpont vezetője.

Jelen tanulmány esetében a megfigyelési időszak kezdetén a résztvevők közül csaknem 400-an voltak vérszegények . A 11 éves periódusban 455-nél állapítottak meg demenciát. A vérszegények 23 százalékánál, és a nem vérszegények 17 százalékánál alakult ki a fokozott szellemi hanyatlással járó állapot.

Vashoz táplálékainkon keresztül juthatunk, ám a növényi és állati eredetű élelmiszerekből eltérően szívódik fel. A növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, mert a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg a májban, vörös húsokban (marha, sertés, vad), halban, tojásban, szárnyasokban úgynevezett hem kötésben található meg. Utóbbinak körülbelül 15 százaléka szívódik fel, míg a növényeknél körülbelül 3-5 százalék ez az arány. A nem-hem vas felszívódása javítható, ha valamilyen hem vasat tartalmazó húsfélével vagy C-vitamin-tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk.