A megfázást vírusok okozzák, amelyek megtámadják az orrnyálkahártyát. A nyálkahártya megduzzad, a szövetekben folyadék halmozódik fel, és fokozódik a váladéktermelés – ez okozza az orrdugulást és az orrfolyást. Amíg a duzzanat tart, az arcüregek szellőzése romlik, és a bennük lévő apró kivezető csatornák könnyen elzáródhatnak. Ha pedig a levegő nem tud megfelelően cserélődni az arcüregekben, a váladék megreked, besűrűsödik, és kiváló táptalajt biztosíthat a kórokozó baktériumok szaporodásához. Így alakulhat ki szövődményként arcüreggyulladás a náthából.
Arcüreggyulladás megfázásból: íme a kockázati tényezők
A náthából tehát elsősorban akkor válhat arcüreggyulladás, ha a nyálkahártya-duzzanat tartósan fennáll. Ezt többféle tényező is elősegítheti, például környezeti irritáció, allergia, túl száraz levegő vagy a dohányfüst. Kevésbé ismert, de ugyancsak fontos tényező az is, ha betegen nem pihenünk eleget. Ha ugyanis a szervezet nem kap elegendő időt a regenerálódásra, az immunrendszer gyengébben reagál, a vírusfertőzés tovább elhúzódhat, a duzzanat lassabban húzódik vissza – vagyis a pangó váladék még tovább marad az arcüregekben. A túl kevés alvás, a túlhajszolt napok és a megfázás alatti intenzív fizikai terhelés mind növelik annak veszélyét, hogy a nátha szövődményessé válik
A megfázás tünetei többnyire enyhék és fokozatosan javulnak. Ha azonban a vírusfertőzés után néhány nappal új, erősebb tünetek jelentkeznek, az arcüreggyulladás gyanúját vetheti fel. Gyakori jel a homloktáji fejfájás, amely hajolásra, lépcsőzésre vagy hirtelen mozdulatokra erősödik. Az arc középső részén, főként az orca és a szem környékén jelentkező nyomásérzés vagy fájdalom szintén árulkodó. Ezenkívül sok érintett tapasztal sűrű, sárgás-zöldes orrváladékot, amely nem vagy alig ürül, illetve gyakori a hosszan fennálló orrdugulás és a csökkent szaglás.
Előfordulhat enyhe láz, fáradtság, köhögés vagy kellemetlen szájszag is. A tünetek általában egyik napról a másikra erősödnek fel, vagy a náthából való javulás után hirtelen romlás következik be. Ez utóbbi klasszikus jel arra, hogy a vírusos fertőzés mellé bakteriális gyulladás társulhatott.
Hogyan kezelhető az arcüreggyulladás?
Az enyhébb, vírusos eredetű arcüreggyulladás gyakran otthoni módszerekkel is kezelhető. Ezek célja a nyálkahártya-duzzanat csökkentése és a váladék kiürülésének elősegítése. A fiziológiás sóoldatos orrspray, az orröblítés, valamint a megfelelő folyadékbevitel segíti a váladék hígítását. Emellett érdemes sokat pihenni, kímélni a szervezetet, hogy az immunrendszer hatékonyabban dolgozhasson.
Szükség esetén szóba jöhet rövid ideig használható, recept nélkül kapható érszűkítő orrspray, amely átmenetileg csökkenti az orrdugulást, így az arcüregek szellőzése javulhat. Ha pedig felmerül a bakteriális fertőzés gyanúja például láz, erősödő fájdalom, romló állapot miatt), orvosi vizsgálat javasolt. Ilyenkor az orvos antibiotikumot írhat fel, de csak akkor, ha valóban indokolt – a vírusos eredetű gyulladásra ugyanis nem hat. Kiegészítő kezelésként hasznos lehet a párásítás, a gőzölés vagy az arc nyomásérzékeny területeire helyezett meleg borogatás is.
