A bütyök - hallux valgus - a nagylábujj alappercének kinövését jelenti. Tanulmányok szerint egyesek genetikailag is hajlamosabbak lehetnek a lábfej ilyenfajta deformitására, amelynek kialakulásához vagy súlyosbodásához a magas sarkú és a hegyes orrú cipők is hozzájárulhatnak.
Mint az a The Guardian cikkében olvasható, a paszternák formájú lábbelik - poulaine-ek - a 14. században széles körben elterjedté váltak Angliában, idővel abszurd orrhosszokat elérve. A Londoni Múzeum szerint 1394-ben egy eveshami szerzetes arról tett említést, hogy egyes emberek 45 centiméteres orrú cipőt viseltek, amit ezüstlánccal kellett a lábszárukhoz erősíteni, hogy egyáltalán tudjanak benne járni. A divathóbort elharapódzását jelzi, hogy 1463-ban IV. Eduárd király törvénnyel szabályozta a cipőorr hosszát London területén.
A Cambridge-i Egyetemen dolgozó Piers Mitchell és kollégái Cambridge négy temetőjében, köztük egy plébánia, egy Ágoston-rendi kolostor és egy kórház temetőjében feltárt 177 felnőtt ember maradványát elemezték. A kutatók 31 ember - ebből 20 férfi - csontvázán azonosítottak bütyökre utaló jeleket. Azon maradványok elemzése, amelyek korát meg lehetett állapítani, azt mutatta, hogy a bütykök sokkal gyakoribbak voltak a 14. és 15. században (71-ből 19 embernél mutatták ki), mint a 11-13. századtól kezdődően (52-ből 3 embernél azonosítottak).
Az International Journal of Paleopathology című folyóiratban publikált tanulmány készítői nem tudják kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a hegyes orrú cipők voltak a felelősek a fájdalmas kitüremkedések megszaporodásáért. Ugyanakkor megállapították, hogy a csontkinövések sokkal gyakoribbak voltak a városlakók körében, különösen azoknál, akiket a kolostornál temettek el, köztük a klérus tagjainál és vagyonos laikusoknál. Mitchell szerint nemcsak az utóbbiak szerették a divatos holmikat, hanem papság egyes tagjai is szerettek kitűnni, ezért bársonykesztyűt vagy mutatós cipőket hordtak.
