A fájdalom célja
Fájdalomérzet akkor jelentkezik, ha agyunk úgy érzékeli, hogy testünk valamely részét károsodás fenyegeti. Elektromos és kémiai változások kombinációja, amely létrejöhet valós, képzelt, fizikai vagy lelki sérülések következtében. A fájdalom nem csak az esetleges betegségre vagy kóros állapotra hívhatja fel a figyelmet, hanem egyes funkció zavarokra, folyadékhiányra vagy akár a túlterheltségre és a stresszre is.
A fájdalom fajtái
Fázisos fájdalomnak nevezzük azt, amikor a fájdalomérzet intenzíven és gyorsan nő, de ugyanilyen hamar csökkenni is kezd, tónusos fájdalomnak pedig ezzel szemben azt, amely tompábban, de tartósabban jelentkezik. A fájdalom lehet éles, hasogató vagy lüktető, ez utóbbit például szövetsérülések - vágás, égés, törés - következtében érzünk. A neuropátiás fájdalom idegek károsodásának következtében jön létre. Ezt sok minden kiválthatja: cukor- vagy pajzsmirigybetegség, különböző daganatok, hiányállapotok, krónikus vagy fertőző betegségek, de akár túlzott hideg vagy meleg is.
Fájdalomküszöb
A fájdalom mértékét nehéz meghatározni, hiszen ugyanazt az ingert különbözőképpen érzékelhetjük: amit az egyik ember már határozottan fájdalomnak definiál, addig a másik ugyanazt az ingert még nem így éli meg. Erre szokták mondani, hogy eltérő a fájdalomküszöbünk , azaz más az a határ, amikor egy ingert már fájdalomként érzékelünk. Ez egyénenként nagyon eltérő lehet, és sok mindentől függ: befolyásolhatják a mértékét különböző fizikai hatások, éhség, egészségi, fizikai és lelki állapotunk, a kialvatlanság vagy például a stressz.
Kulturális tényezők
A fájdalomra nagyban hatással van az adott kultúra is, amelyben élünk. Gondoljunk például azokra az afrikai törzsekre, ahol a kemény, férfivá avatási szertartásokat a résztvevőknek rezzenéstelenül kell eltűrniük, vagy nők esetében a szülési fájdalom eltérő lereagálása különböző népcsoportoknál.
Az eltérő kultúrák máshogy közelítik meg a fájdalom tényét is: míg egyes társadalmakban csak annak enyhítése a cél, máshol az okok keresésére fektetik a hangsúlyt és sokszor vallási tartalmat is tulajdonítanak neki (pl. vezeklésként, megtisztulásként vagy egyfajta karmikus következményként élik meg).
A fájdalom lereagálása a szűk környezetünk, és a családunk is nagymértékben hatással van, hiszen ha gyerekként azt látjuk, hogy szüleink hangosan és mélyen élik át, valószínűbb, hogy mi is így fogjuk.
A fájdalom kontrollálása
Az úgynevezett kapuelmélet szerint az, hogy valaki hogyan kontrollálja a fájdalmat, nagyban a saját énje hatékonyságán múlik. Eszerint a központi idegrendszerben található idegi "kapu" zárt állapotában nem engedi tovább a fájdalom keltette idegimpulzusokat az agyi központok felé. Ezt a bizonyos kaput az agyból lefelé küldött jelek képesek bezárni, ha ezt a mentális állapotunk is elő tudja segíteni. Ezzel magyarázzák például azt is, hogy egyes élethelyzetekben vagy transszal járó szertartások, események alatt sokkal kevésbé - vagy egyáltalán nem - érzünk fájdalmat.
A fájdalom csillapítása
A modern társadalmak többségében fontos szerepet kap a fájdalomcsillapítás. Amennyiben a fájdalomérzet nem rendszeresen jelentkezik, valamint nem is túl erős, vagy tisztába vagyunk annak okával - például menstruáció vagy egy már diagnosztizált betegség egyik tünete - érdemese házi gyógymódokkal vagy akár vény nélkül kapható készítményekkel csillapítani.
Ehhez sokféle típusú, korszerű készítmények állnak a rendelkezésünkre, ilyenek például az acetilszalicilsav, vagy a paracetamol tartalmú szerek, illetve a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek széles palettája. Ez utóbbiba tartoznak az ibuprofen hatóanyagú gyógyszerek is, amelyek hatásukat úgy fejtik ki, hogy csökkentik azon anyagok képződését a szervezetben, amelyek a gyulladást, a fájdalomérzést és a láz kialakulását okozzák.
