Szív- és érrendszeri betegségek genetikai kockázatmérése - egy csepp vérből

Milánó, 2008. február 7. (MTI) - Olasz kutatók vezetik azt a nemzetközi tudományos programot, amely elektronikus jelzőrendszert dolgoz ki a szívbetegségek genetikai kockázatának egyetlen gombnyomással történő meghatározásához.

Daniele Cusi, a 42 hónapra tervezett kutatás vezetője részletesen ismertette a Hypergenes-projekt lépéseit. A tudományos munkaterv az Európai Uniótól több mint 10 millió eurós támogatást kap.

Első lépésként igyekszenek meghatározni a koszorúér-betegség egyik legfontosabb kockázati tényezőjének, a magas vérnyomásnak a genetikai jeleit. Ehhez a vizsgálathoz 4000 felnőtt embert vonnak be a munkába, akiknek a fele magas vérnyomástól szenved, a csoport másik felének a vérnyomása normális.

Amikor sikerül megtalálni a magas vérnyomás kifejlődését megjósoló géneket, akkor ezeket a genetikai elemeket keresik Európa különböző országaiból származó 12.000 emberben, így a genetikai minta az európai lakosokra általában érvényes lesz.

A hatalmas nemzetközi tanulmány során vérmintákat gyűjtenek Kinában, Indiában, Pakisztánban és Afrikában is. A kutatásban brit, orosz, olasz és francia intézmények vesznek részt.

Tudományosan a kérdés valóban igen érdekes és fontos, hiszen ha egy csepp vérből a genetikai minta alapján egy perc alatt kideríthető volna, hogy kinek lesz magas a vérnyomása és ki kap majd szívinfarktust, akkor idejekorán lehetne tenni ellene, akár megfelelő gyógyszerek korai alkalmazásával is.

A témával foglalkozó szakemberek között azonban vannak, akik a Hypergenes-projekt elképzeléseivel szemben erősen kritikusak.

Egyelőre a szív- és érrendszeri betegségeknek legfeljebb egy-két százalékában lehetett igazolni a genetikai tényezők szerepét és ezek már gyermekkorban érvényesülnek.

Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban nemrég az orvostudományi kutatás vezető szervezetei figyelmeztettek arra, hogy a piacon megjelent genetikai vizsgálómódszerek megbízhatóságát, még sehol nem bizonyították.

Elgondolkoztató, hogy különböző forrásokból származó információk szerint egy Izraelben működő IBM laboratórium, illetve az olasz STMicroelectronics közölte, hogy máris készen áll a genetikai vizsgálati módszer alapját jelentő elektrónikus eszközök előállítására, amint a Hypergenes tanulmány sikerrel jár.

(MTI-Panoráma - Matos Lajos)

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
Ez a vitamin segíthet megelőzni a cukorbetegséget – Nem árt azonban vigyázni vele
viszketés
Nem múló viszketés: rákot jelezhet? – Íme az onkológus tanácsa
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29 °C
Minimum: +15 °C

Fátyolfelhős lesz az ég, majd délnyugat, nyugat felől átmenetileg vastagszik a felhőzet. A déli óráktól hazánk délnyugati, nyugati felén előfordulhat szórványosan zápor, a déli megyékben néhol zivatar, másutt kevés helyen lehet csapadék. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 33 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon hűvösebb lehet. Kedden nem érvényesül fronthatás, az átmeneti felhősödés egy peremhullám következménye. A frontérzékenyek szervezetét így nem éri jelentősebb orvosmeteorológiai megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!
parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?