Egy emelet után elfogy a levegő? Több oka is lehet – Ezt mutathatja meg a légzésfunkciós vizsgálat

Ha már egyetlen emelet vagy rövid lépcsőzés után is kifulladunk, nem feltétlenül csak az életkor vagy a rossz kondíció állhat a háttérben. A terhelésre jelentkező légszomj akár asztma, COPD vagy más tüdőbetegség első figyelmeztető jele is lehet. A légzésfunkciós vizsgálat segíthet kideríteni, mi okozza a panaszokat.

  • Ha már egyetlen emelet vagy rövid lépcsőzés után is légszomj jelentkezik, érdemes kivizsgáltatni az okát.
  • A tünet hátterében nemcsak rossz kondíció, hanem asztma, COPD, szívbetegség vagy más egészségi probléma is állhat.
  • A légzésfunkciós vizsgálat segíthet felismerni a légúti betegségeket, és időben elkezdeni a szükséges kezelést.

November 18-án tartják a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) világnapját, amely jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a nehézlégzés egyik gyakori okára. Sokan tapasztalják, hogy egyetlen lépcsősor megmászása után is kifulladnak, és ezt gyakran az életkor vagy a rosszabb kondíció számlájára írják. Bár a jelenség háttérben valóban állhat az edzetlenség és az öregedés is, a visszatérő vagy fokozódó légszomj akár tüdő- vagy szívbetegség jele is lehet.

sárga őszi kabátot viselő nő kifulladt lépcsőzés közben
Ha már egy rövid lépcsőzés után is légszomj jelentkezik, érdemes kivizsgáltatni az okát. Fotó: Getty Images

Fizikai terhelés miatti légszomj: mi állhat a hátterében?

A lépcsőzés nagyobb terhelést jelent a szervezet számára a sík terepen való gyaloglásnál, hiszen a gravitáció ellenében kell dolgoznunk, ezért több oxigénre van szükségünk. Emiatt természetes, hogy intenzívebb mozgás során gyorsabban vesszük a levegőt. Ha azonban a légszomj egyre súlyosabbá válik, vagy olyan tünetekkel társul, mint a mellkasi fájdalom, a szívdobogásérzés, a szédülés vagy a tartós köhögés, akkor mindenképpen indokolt egy kivizsgálás – figyelmeztetett egyik cikkében dr. Ravi Assomull kardiológus szakorvos.

A terhelésre jelentkező nehézlégzés hátterében többféle ok állhat, például:

Honnan lehet sejteni, hogy tüdőbetegség okozza?

A PB Health összefoglalója szerint a rossz fizikai állapothoz köthető kifulladás jellemzően csak nagyobb terhelés során jelentkezik, és néhány perc pihenés után megszűnik. A rendszeres mozgással az állóképesség általában javul, a tünet pedig mérséklődik. Az alábbiak viszont már nagyobb eséllyel utalhatnak tüdőbetegségre:

  • olyan tevékenységek közben is jelentkezik a légszomj, amelyek korábban nem okoztak gondot,
  • sípoló légzés vagy zihálás hallható,
  • tartós köhögés jelentkezik,
  • mellkasi szorító érzés alakul ki,
  • a nehézlégzés egyre gyakrabban fordul elő,
  • akár öltözködés vagy rövid séták közben is kifulladunk,
  • a panaszok a terhelés befejezése után is fennmaradnak.

Ahogy arra a Tüdőközpont – Prima Medica egyik korábbi közleménye is figyelmeztetett, amennyiben tüdőbetegség gyanúja merül fel, légzésfunkciós vizsgálatra, szükség esetén pedig mellkasröntgenre is szükség lehet. Az akut légúti betegségek általában viszonylag gyorsan kezelhetők, a krónikus tüdőbetegségek azonban hosszú távú gondozást, akár egy életen át tartó kezelést és ellenőrzést is igényelnek – mutatott rá a közleményben idézett dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász.

Mit kell tudni a COPD-ről?

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a hörgők beszűkülésével és a tüdőszövet károsodásával járó, fokozatosan romló állapot. A Tüdőkorpont másik szakértője, dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász szerint a betegség hosszú évek alatt fejlődik ki, és sok esetben csak előrehaladottabb stádiumban ismerik fel. A hörgőkben fennálló tartós gyulladás fokozott váladéktermelést és a hörgőfal megvastagodását okozza, ami légúti szűkülethez vezethet. Ennek következménye lehet például a sípoló légzés, a nehézlégzés, a krónikus köhögés, és a fokozódó fizikai terhelhetetlenség. A közleményben a szakember azt is hangsúlyozta, hogy a kezeletlen COPD idővel tüdőtáguláshoz és maradandó légúti károsodáshoz vezethet.

Világszerte mintegy 570 millió ember él krónikus légzőszervi betegséggel, a COPD pedig már a harmadik vezető halálok. Magyarországon a becslések szerint 500-600 ezer COPD-s betegből tavaly kevesebb mint 290 ezren részesültek diagnosztizált betegként ellátásban – tudatta korábban a HáziPatikával az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). A szakemberek szerint a légzőszervi betegségek terhének csökkentéséhez a korszerű szűrések és kezelések mellett a dohányzás visszaszorítására, a leszokás támogatására és már a fiatalokat elérő megelőzésre is szükség van. 

Mit mutat meg a légzésfunkciós vizsgálat?

A légúti panaszok egyik legfontosabb diagnosztikai eszköze a spirometria, amely egy gyors, fájdalommentes és nem invazív légzésfunkciós vizsgálat. Segítségével az orvos meg tudja állapítani, hogy a tüdő mennyi levegőt képes befogadni, milyen gyorsan áramlik ki a légutakból a levegő, illetve fennáll-e légúti szűkület vagy légáramlási akadály. A vizsgálat fontos szerepet játszik az asztma és a COPD diagnózisában.

Milyen vizsgálatra lehet még szükség?

Szükség esetén további vizsgálatokra is sor kerülhet, például pulzoximetriára, mellkasi képalkotó vizsgálatokra, EKG-ra vagy egyéb szívvizsgálatokra, hiszen a nehézlégzés hátterében nemcsak tüdő-, hanem szívbetegség is állhat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Érdemes orvoshoz fordulni abban az esetben, ha

  • sípoló légzést tapasztalunk,
  • indokolatlan fáradtság jelentkezik,
  • megfázás után elhúzódó köhögés marad vissza,
  • ismétlődő köhögési rohamok jelentkeznek,
  • éjszaka vagy fekvő helyzetben köhögési inger ébreszt fel,
  • sportolás vagy lépcsőzés során rendszeresen nehézlégzés alakul ki.

A tüdőgyógyászok szerint minél korábban derül fény az okokra, annál jobbak lesznek az esélyek a tünetek hatékony kezelésére és az állapotromlás megelőzésére.

Összességében elmondható, hogy a nehézlégzés okát mindig vizsgálni kell, különösen, ha az többször visszatérő vagy fokozódó tünetként jelentkezik. Amennyiben tüdőbetegség áll a háttérben, a cél – alapbetegségtől függően – a tünetek enyhítése, illetve a tünetmentesség elérése, és a rohamok, állapotrosszabbodások megelőzése. Ehhez jó orvos-beteg együttműködés szükséges, a felírt gyógyszereket szedni kell panaszmentes állapotban is, ha pedig a kezelés mellett is tüneteink vannak, soron kívül is orvoshoz kell fordulni” – írta közleményében a Tüdőközpont.

Mikor kell mentőt hívni?

A sürgősségire kell menni vagy mentőt kell hívni, ha a légszomj hirtelen és súlyosan jelentkezik, mellkasi fájdalommal vagy szorító érzéssel társul, ájulásérzéssel vagy zavartsággal jár, az ajkak vagy az arc elkékülését okozza, illetve ha olyan súlyos, hogy a beteg nem tud teljes mondatokban beszélni.

Bár az egy emelet után jelentkező kifulladás sokszor csupán a gyengébb fizikai állapot jele, a visszatérő vagy romló nehézlégzést nem szabad félvállról venni. A légzésfunkciós vizsgálat segíthet kideríteni, hogy egyszerű kondícióvesztésről van-e szó, vagy inkább olyan betegség áll a háttérben, amely kezelés nélkül egyre súlyosabb panaszokat okozhat.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14 °C
Minimum: +6 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, reggel és délelőtt csak időszakosan, délutántól viszont nagyobb területen és határozottan csökken a felhőzet. Átmeneti szünet után ismét többfelé valószínű időszakos eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. A délnyugati, nyugati szél időnként megerősödik, zivatarok és intenzív záporok környezetében átmenetileg viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 12 és 17 fok között, az Északi-középhegység területén néhol 12 fok alatt valószínű. Késő estére általában 5 és 10 fok közé hűl le a levegő. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!