Az asztmával élők nagyobb veszélyben vannak
A megfázás és az influenza az asztmát súlyosbíthatja , állapotrosszabbodást, rohamot provokálhat. Az asztmával élő felnőttek negyven százaléka, a gyermekek tíz százaléka betegszik meg rendszeresen influenzában. Ebben az esetben nagy a kockázata annak, hogy az állapot rosszabbodása nem kerülhető el, a betegség "házilag" nem tartható kordában, és az influenzával fertőzött betegek nagy részének kórházi kezelésre is szüksége lesz. Ezért preventív hatású készítményt alkalmaznak, hogy elkerülhessék a beteg hospitalizációját. Antibiotikum adását is elrendelhetik, hogy a bakteriális felülfertőzést megelőzzék.
A szakemberek különösen ajánlják az asztmás betegeknek, hogy oltassák be magukat influenza elleni vakcinával , hogy ez a "halmozott" légzési nehezítettség - asztma és influenza egyszerre - ne alakulhasson ki.
Azt asztma és a reflux együtt jár?
Az asztmások között meglehetősen nagy arányban fordul elő a reflux-betegség . E funkciózavar lényege, hogy a gyomor rendellenes mozgása, és a gyomor-nyelőcső közötti záróizomzat elégtelen működése miatt rendellenes módon savas gyomortartalom jut a nyelőcsőbe (sőt, előfordul, hogy magasabbra is feljut, a gégébe és a hörgőkbe is kerülhet). Az irritáció köhögést vált ki, és asztmás tüneteket indít meg, esetleg asztmás rohamot vált ki. Ez különösen gyakran fordul elő éjszaka, fekvő testhelyzetben. Az éjszakai asztmás tüneteket gyakran ez a háttérben lévő betegség indítja el, vagy tartja fenn.
Asztma idős korban
A asztmás tünetek egy része idős korban kezdődik, de sokkal gyakoribb az, hogy évtizedek óta tartó megbetegedésről van szó. Ebben az életkorban az asztma kezelése többnyire új problémákat vet fel. Egyik az, hogy a legtöbb esetben már valamilyen más betegség is társul az idült asztmához, hiszen Magyarországon az 50-60 éves kor fölöttieket a magas vérnyomás , a cukorbetegség , ízületi betegség, szívbetegségek valamelyike általában már eléri. Ezek kezelése azonban nehezíti az asztma tünetmentesen tartását, mivel a szív- érrendszeri betegségekre használatos gyógyszerek (például béta-blokkolók) ronthatják az asztmáját, ezért sokszor kompromisszumos megoldást kell keresni.
Figyelni kell arra is, hogy sok idős ember szed olyan gyógyszereket, amelyek nem vénykötelesek, tehát nem is beszéli meg alkalmazásukat orvossal, pedig asztma mellett akár ártalmára is lehetnek az amúgy jó hatású, ártalmatlan szerek (például az aszpirin). Másrészt, mivel az idős betegek asztmája illetve az idők során kialakult, lezajlott más légúti betegségek (fertőzések, COPD , stb.) is már évtizedek óta "rongálják" a légutakat, (főleg, hogy korábban még nem álltak rendelkezésre modern gyógyszerek), így már kevésbé jól reagál a szervezetük ugyanazokra a szerekre, amelyekkel a fiatalabb betegek asztmája hatékonyan karban tartható. Előrehaladott korban nő a gyakorisága a gyógyszerek mellék- és kölcsönhatásainak is.
Az idősebb korban fokozatosan csökken a légzőrendszer kapacitása, ezért különösebb terhelés nélkül is felléphet légszom j , fulladás még azoknál is, akik nem szenvednek asztmában. Megfelelően bemelegítve, a fokozatosságot betartva azonban egyetlen életkorban sem kell az aktivitásról lemondani az asztmásoknak sem.
Súlyos gond az elhízás is
Mi volt előbb? - vetődhet fel a kérdés az elhízás és az asztma kapcsolatáról . A jelentős súlytöbblet ugyanis az asztma egyik kockázati tényezője, ugyanakkor nehezen legyőzhető az a köztudatba beivódott vélekedés, miszerint az asztmás betegnek óvakodnia kell a fizikai terheléstől, így nemegyszer elhízik az asztmával együtt élő gyermek vagy felnőtt.
Márpedig az állapotának nem használ a súlyfelesleg: a túlsúlyos beteg gyógyszerigénye nagyobb, mint az átlagos alkatúé. A kövér embereknél az asztmától függetlenül is könnyebben kialakul légzési nehezítettség, alvászavar , ami melegágya lehet az éjszakai rohamoknak. A túlsúly jelentős csökkentésével a betegség sokkal könnyebben kontrollálható, kevesebb gyógyszer alkalmazásával fenntartható a tünetmentesség.
