A tüdőgyulladás már a koronavírus-pandémia előtti időkben is az egyik leggyakoribb, akár halállal járó betegségnek számított, különösen az idősek és a kisgyermekek körében. Csak az Egyesült Államokban másfélmillió embert kezeltek tüdőgyulladással kórházban 2019-ben, közel 50 ezren pedig elhunytak. „A kórházban fekvő tüdőgyulladásos betegek halálozási aránya 10 százalék (amely egy átlag, és a súlyos vírusos, gombás atípusos pneumóniák 50-60 százalékos rátájából, valamint a jól kezelhető bakteriális pneumóniák körülbelül 1 százalékos halálozásából tevődik össze), míg az otthon kezelt tüdőgyulladásban minden századik ember veszti életét” - fogalmazott dr. Patai Valentina, az Affidea Magyarország tüdőgyógyásza
„Tüdőgyulladás akár egy enyhe megfázásból is kialakulhat, de lehet más oka is. Sajnos az utóbbi két évben – a koronavírus-pandémia miatt – a betegek ritkábban találkoztak személyesen orvossal. Legtöbbször a háziorvos csak telefonos konzultáció alapján diagnosztizálta a beteget. Emiatt az Affideánál a közelmúltban gyakrabban találkoztunk olyan pácienssel, akinek bizony eléggé előrehaladott tüdőgyulladása volt, mert nem jutott el időben orvoshoz” – tette hozzá.
Tünetek és a tüdőgyulladás típusai
A tünetek általában arra is utalnak, milyen kórokozó állhat a háttérben. A klasszikus, felső légúti fertőzések nyomán kialakult tüdőgyulladásnál fontos információ az orvos számára az úgynevezett hallgatózási lelet, amikor a tüdőt hallgatva egy hóropogásszerű zörejt lehet hallani, többnyire csak belégzésben. Ez a zörej például a COVID-19-betegeknél egyáltalán nem hallható, még igen kiterjedt tüdőgyulladásnál sem. De szintén más-más tünetek figyelhetők meg egy klasszikus, vírus okozta tüdőgyulladásnál és az atípusos betegségnél is. Ez utóbbinál a betegnek viszonylag alacsony a testhőmérséklete, nincs kiugró láz, inkább hőemelkedés, rossz közérzet, hosszan elhúzódó köhécselés jelentkezik. Ilyen atípusos kórokozó lehet például a klamídia (Chlamydia pneumoniae), a mikoplazma (Mycoplasma pneumoniae) és a legionella.
Vírus, baktérium vagy gomba jelenléte nélkül is kialakulhat tüdőgyulladás. Ez elsősorban az ágyban fekvő idős, gyenge betegekre jellemző. A hanyatt fekvésnél a háti területen összenyomódik a tüdő, csökken a keringés és az oxigenizáltság, ennek következtében a tüdő saját flórájában is jelenlévő kórokozók elszaporodnak, amiből kialakul a gyulladás. A tüdő ugyanis nem egy steril terület, hiszen a levegővel együtt nagyon sok mindent beszívunk. Míg az egészséges tüdő mikrobiomja védőrendszert képez a külső támadásokkal szemben, addig egy legyengült beteg védekezőképessége jelentősen csökken, így tüdőgyulladás léphet fel. „A gyenge immunrendszerű embereknél és az idős betegeknél jóval gyakoribb a tüdőgyulladás, nekik érdemes megfontolni a tüdőgyulladás elleni védőoltás beadatását. A dohányosok is a fokozott kockázati csoportba tartoznak, mert náluk eleve kockázati tényező a krónikus hörghurut” – emelte ki dr. Patai Valentina.
A pontos diagnózishoz fontos a képalkotó diagnosztika
A szakember kifejtette, tüdőgyulladás gyanúja esetén a betegek tüdejének állapotát minden esetben képalkotó eljárással kell megvizsgálni. Ez lehet mellkasi röntgenfelvétel vagy csökkentett sugárterhelésű mellkasi CT. Utóbbi előnye a klasszikus röntgennel szemben, hogy a CT jóval részletgazdagabb és több információt nyújtó képeket készít a tüdő teljes egészéről. A diagnosztikai felvételek a klinikai és labortünetekkel együtt értékelve segíthetnek elkülöníteni egymástól a COVID-19 okozta és a klasszikus tüdőgyulladást is. A koronavírusos pácienseknél minden esetben megfigyelhetők jellegzetes tejüveghomályos részek a tüdőben, általában nagy kiterjedésben és gyakran mindkét oldalon. Ezek a területek igen lassan gyógyulnak, az érintetteknél ezért három-hat havonta ellenőriztetni kell a tüdő állapotát csökkentett sugárterhelésű mellkasi CT-vel.
Az egyszerű felső légúti fertőzésből kialakuló tüdőgyulladás gyógyulási ideje átlagosan három hét körüli, de a teljes felépülés egy-két hónapot vehet igénybe. Antibiotikumokkal gyógyítják, illetve a beteg panaszai alapján határozzák meg a további gyógyszereket. A kezelés során előírhatnak hörgőtágító sprayket, keringésjavítókat és vitaminokat, valamint nagyon fontos a váladékoldó és köhögéscsillapító szerek használata. Nagy hangsúlyt kell fordítani a D-vitamin alkalmazására, mivel az immunitást, a gyógyulást nagyban befolyásolja. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy például a COVID-19 súlyossága összefüggést mutat a D-vitamin-hiány mértékével.
