A kutatók arra keresték a választ két hasonló, mezőgazdaságban élő vallási közösség, az amisok és a hutteriták között, hogy az amis gyerekeknél miért nagyon ritka, a hutterita gyerekeknél viszont az átlagosnál miért gyakoribb a légzési nehézségekkel, köhögéssel járó tüdőbetegség, az asztma . Vérmintákkal, házi porral és egerekkel végzett vizsgálatok során a szakértők arra jutottak, hogy a por fontos szerepet játszik a gyerekek védelmében.
A New England Journal of Medicine szaklapban közzétett kutatásba hatvan iskoláskorú gyermeket vontak be: harmincan az indianai Middlebury amis közösségben, harmincan a dél-dakotai Mitchell közelében található hutterita kolóniában élnek. Mindkét vallási közösség európai eredetű, protestáns hitű, tagjainak hasonlóak a genetikai ősei. Ám az amisok még ma is a 19. századi vidéki életmódot folytatják és nem élnek a modern kor vívmányaival – nem használnak gépkocsit és korszerű munkaeszközöket, kétkezi munkával teremtik elő a megélhetésük alapjait –, szemben a hutteritákkal, akik iparosított farmokat vezetnek, modern mezőgazdasági gépeket használnak. A gyerekek így távolabb élnek a háziállatoktól, mint amis társaik.
A résztvevők közül egy amis gyereknek sem volt asztmája, míg a hutteriták közül hatnak. Korábbi tanulmányok szerint az iskolás korú amisok öt százaléka asztmás , szemben a hutteriták húsz százalékával és a tíz százalékos amerikai átlaggal – fejtette ki Carole Ober, a Chicagói Egyetem genetikusa.
A vértesztek szerint a két gyerekcsoport genetikai profilja hasonló, de az amisoknak sokkal több neutrofil típusú fehérvérsejtje van, amely a fertőzések legyőzésében játszik fontos szerepet. Ezek a sejtek emellett fiatalabbnak tűntek az amisok vérében, amiből arra következtetnek a szakértők, hogy immunrendszerüket a baktériumok folyamatosan arra serkentik, hogy új sejteket termeljenek.
Megvizsgálták a két közösség házi porát is, majd különleges, az asztmára fogékonnyá tett egereken tesztelték: a hutteriták pora gyulladást okozott a rágcsálók légútjaiban és légzési nehézségeket idézett elő. Az amis por nem váltott ki reakciót.
Egyelőre nem ismert, az amis porban pontosan mi védi meg a gyerekeket az asztmától, de a szakértők úgy vélik, a tejet adó tehenektől származó mikrobák is szerepet játszanak a jelenségben. Ha sikerül azonosítani a védelmet adó baktériumot, segítségével egy napon talán asztmagyógyszert lehet kifejleszteni gyermekek számára – mondta Ober.
A kutatás eredménye alátámasztja az úgynevezett higiéniai hipotézist, amely szerint a modern társadalom viszonylag baktériummentes otthonaiban a csecsemők sokkal nagyobb eséllyel lesznek asztmásak és allergiásak.
Forrás: InfoRádió.hu
