Az allergia túlzott mértékű védekező reakció ártalmatlan anyagokra. Az oltások, a túl tiszta környezet miatt az immunrendszer nem kap elég feladatot. "Unalmában" az élelmiszerekben vagy a környezetünkben fellelhető fehérjékkel gyakorlatozik - vélik. Valószínűleg ennél azért több oka van az immunrendszer túlműködésének.
Az allergén polleneknél kimutatták: sokszor nem maguk a pollenfehérjék, hanem a pollenekre rakódó különböző szennyező anyagok által kiváltott biokémiai reakciók hoznak létre allergéneket. Tehát az ok a környezetszennyezés, különböző vegyi anyagok, amikkel szervezetünk eddig nem vagy csak kis mennyiségben találkozott: mosó-, tartósítószerek, gyógyszerösszetevők.
A globális felmelegedés és a szén-dioxid-koncentráció növekedése is közrejátszhat: több lett a virágpor, és nagy mennyiségben másként hat a szervezetre. Még talányosabb, ha a napfényre mutatkoznak allergiás tünetek. Genetikai okai is vannak az allergiára való hajlamnak, de kizárt, hogy egy gén olyan gyorsan adódik át, amilyen sebességgel az allergiások száma nő. Régen egy kézlegyintéssel elintézték a szénanáthát, a múlt század elején például az emberek alig egy százalékának gyűlt meg vele a baja, ma 11-12 százalék körüli az előfordulása.
Ma többek gondja, könnyebben beazonosítható, és több segítség reményében jobban oda is figyelünk rá. Tehát nem csupán több lesz az allergiás, ma többre derül fény, több érintettet tartunk nyilván.
Ma a fejlett országokban lakó minden ötödik ember allergiás. Egy évszázad alatt mintegy tízszeresére nőtt a betegszám, az emelkedés főleg a 80-90-es években ugrott meg. Az Egyesült Államokban a nyilvántartott betegek száma közel ötszöröse a 30 évvel ezelőttinek. A tendencia jól látszik a gyermekek példáján is: a fejlett országokban minden harmadik gyermek allergiás valamire. Hogy mire, az igen változó, ahogy az allergia megnyilvánulása is.
