Az őszi, téli hónapok nemcsak az egyre hidegebb időt és a korai sötétedést hozzák magukkal, hanem a légúti fertőzések szezonját is. Ebben az időszakban ugyanis – a kevesebb napfény és a szervezet alacsonyabb D-vitamin-szintje miatt – meggyengülhet a szervezet védekezőképessége, a hideg levegő hatására pedig nyálkahártyáink is kevésbé ellenállóak a kórokozók támadásával szemben. Az ősszel gyakori, meghűléses megbetegedést okozó vírusok cseppfertőzéssel terjednek, és egyetlen tüsszentés következtében is nagy mennyiségű kórokozó kerülhet a levegőbe, illetve telepedhet meg a felületeken, kilincseken, kapcsolókon, korlátokon.
Mindezt tudva talán kevésbé lepődünk meg azon, hogy náthaszezonban minden ember átlagosan 2-3-szor küzd meg légúti fertőzéssel. A gyorsabb felépülés – valamint az esetleges szövődmények elkerülése – érdekében viszont nem árt tudni, mire számíthatunk. Nézzük, milyen tünetek jelezhetik a megbetegedést, illetve mit tehetünk a panaszok enyhítéséért.
A megfázásról árulkodó tünetek
Az őszi légúti fertőzések a leggyakrabban az alábbi tünetekkel jelentkeznek:
- orrdugulás és átmeneti szagláscsökkenés,
- orrfolyás,
- torokkaparás,
- torokfájás,
- köhögés.
Ha mindezeket láz, hidegrázás, levertség, fejfájás, valamint végtagfájdalom kíséri, akkor jó eséllyel nem csak egy sima náthával van dolgunk, hanem influenzával vagy új típusú koronavírus-fertőzéssel.
Az elhanyagolt vagy rosszul kezelt légúti fertőzés számos szövődménnyel is járhat. Ezek közül az orr melléküregeinek gyulladásos megbetegedése – köznyelvi nevén arcüreggyulladás – az egyik leggyakoribb. Erre figyelmeztethet, ha a kezdetben híg, vízszerű orrváladék besűrűsödik, feszítő fejfájás jelentkezik, az arc egyes pontjai pedig nyomásérzékennyé válnak. Hasonlóan gyakori szövődmény a középfülgyulladás is, amely a gyerekek körében különösen jellemző. Hallásromlás, a fülben jelentkező feszítő fájdalom, valamint láz esetén gyanakodhatunk erre.
Hogyan enyhíthetjük a tüneteinket?
Ha a fenti tüneteket észleljük, akkor az egyik legfontosabb dolog, hogy maradjunk otthon. Ennek két oka is van: az egyik, hogy így nem fertőzünk meg másokat, másrészt hamarabb meggyógyulunk, ha a munka és a mindennapi ügyintézés helyett inkább pihenünk. A mielőbbi felépülés emellett a szövődmények kialakulásának kockázatát is drasztikusan csökkenthetjük így.
A légúti megbetegedés leküzdését elősegíthetjük számos, a gyógyszertárakban vény nélkül kapható készítménnyel. Jól jöhetnek ilyenkor a nyálkahártya-lohasztó orrsprayk, valamint a köhögés elleni cukorkák és szirupok, súlyosabb esetben pedig bevethetünk láz- és fájdalomcsillapító cseppeket, szirupokat, kúpokat, tablettákat. Emellett ügyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére is – a gyógyteák és a forró levesek ilyenkor különösen jó szolgálatot tehetnek. Folyamatosan gondoskodjunk továbbá az orrjáratok kiürítéséről, a pangó váladék ugyanis egyenes utat jelent az orrmelléküreg- és a középfülgyulladás felé.
Fontos megjegyezni azt is, hogy mivel a megfázást vírusok okozzák, a baktériumok ellen kifejlesztett antibiotikumok teljesen hatástalanok ezekkel szemben. Ilyen gyógyszert kizárólag akkor szabad szedni, ha kezelőorvosunk egy bakteriális felülfertőződés miatt előírja. Ám akkor is csak a szakember által meghatározott készítményből vegyünk be – korábbi betegség kezelésére használt, megmaradt gyógyszert alkalmazni tilos!
Ahhoz pedig, hogy csökkenteni tudjuk az őszi-téli megbetegedések veszélyét, érdemes megfontolni az alábbiakat.
- Ügyeljünk a személyi higiéniára: gyakran és alaposan mossunk kezet szappannal, vagy használjunk kézfertőtlenítőt. Náthaszezonban szellőztessünk gyakrabban.
- Támogassuk védekezőképességünket: gondoskodjunk az immunrendszer működéséhez szükséges vitaminok és ásványi anyagok megfelelő beviteléről, a hidegben pedig öltözzünk rétegesen.
- Éljünk egészséges, aktív életet: táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, mozogjunk rendszeresen, aludjunk eleget és hagyjunk fel káros szenvedélyeinkkel.
- Éljünk a védőoltások nyújtotta védelem lehetőségével: oltassuk be magunkat influenza és koronavírus-fertőzés ellen is – főleg akkor, ha a fokozottan veszélyeztetettek közé tartozunk.
