AST: ezt jelzi a laborleleten

Amikor a szervezet streptococcus fertőzéssel találkozik, antitesteket hoz létre a baktériumok által termelt különféle antigének ellen. Egy ilyen antitest az ASO.

A laboratóriumi vizsgálatok fejlődése során ez volt az egyik első olyan, amelyet a reumás láz vagy skarlát diagnosztizálására és nyomon követésére használhattak.

Milyen más néven találhatjuk még meg:

Anti-streptolizin O (ASO, AST) titer

Mit mér a vizsgálat?

A vizsgálat a friss vagy már lezajlott „A” csoportú Streptococcus (Streptococcus pyogenes) által okozott fertőzést igazolhatja a szervezetben. Amikor a szervezet káros baktériumokkal kerül kapcsolatba, antitesteket termel, hogy védekezzen ellenük. Az AST vizsgálat, a szervezet által a „Streptolisin O” néven ismert toxinra (vérsejteket károsító méreg) válaszul termelt antitesteket méri.

Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?

Amikor streptococcus fertőzés alakul ki, (például torokgyulladás) antibiotikumokat ír fel az orvos, amelyek elpusztítják a baktériumokat. Néhány embernek azonban nem jelentkeznek tünetei a streptococcus fertőzés során, így akár orvoshoz sem fordulnak. Azonban a kezeletlen fertőzés későbbi szövődményekhez vezethet, amelyek súlyos következményekkel járhatnak a szervezet számára. Ennek kimutatását segíti az AST vizsgálat.

Ha értéke a normál tartománynál magasabb

Amennyiben „A” csoportú Streptococcus fertőzés zajlott le, az AST értéke emelkedett. Torokgyulladás Streptococcus fertőzés gyanúja esetén az orvos nem ASO (AST) vizsgálatot kér, hanem tenyésztést, és a lehető leghamarabb antibiotikumos kezelést ír elő. ASO (AST) vizsgálatot szövődmények kutatásánál szoktak javasolni.

Mitől lehet magasabb?

Néhány betegség, amelyet ezek a baktériumok okozhatnak:

• Bakteriális endocarditis, a szív belhártyájának fertőzése
• Pikkelysömör
• Veseproblémák, pl.glomerulonephritis
• Reumás láz, amely hatással lehet a szívre, az ízületekre vagy a csontokra
• Skarlát
• Torokgyulladás

Az ASO antitest, hetekkel vagy hónapokkal a streptococcus-fertőzés megszűnése után is megtalálható a vérben. Az orvos, a vizsgálat eredménye alapján további gyógykezelést javasolhat.